Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről, részlet (1835 előtt) / ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835) (Almási Balogh Pál: Az ember Australiában. Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, KRNYO D 22/5) A kézirat összesen hat ívrét papírt tesz ki, ezek kettőbe vannak hajtva és füzetszerűen egymásba téve. A füzetnek nem minden oldalára került írás: a teleírt oldalak száma összesen tizenkilenc. Almási Balogh Pál kézirata különböző gondolati egységekre, alfejezetekre tagolódik, amelyek legtöbbje (aláhúzott) alcímet visel. Az első gondolati egység cím nélküli, közvetlenül a főcím után következik, és az ausztrál bennszülöttek testi felépítésének és lakókörnyezetének a sajátosságait taglalja (kb. 3 oldal). Ezután következnek az alcímekkel is jelölt részek, úgymint “Vallás” (kb. 2 és fél oldal), “Lakhelyek” (kb. 2 oldal), “Életmód” (kb. 1 oldal), “Házasság” (kb. 5 és fél oldal), “Babona” (kb. 2 és fél oldal), valamint “Hajlamok” (kb. 2 oldal), “Öltözet” (kevesebb, mint 1 oldal), és végül “Nyelv” (kicsit több, mint 1 oldal). Almási Balogh ezen írása az első etnológiai/kulturális antropológiai kismonográfia, amit Magyarországon Ausztrália őslakosairól összeállítottak. A kézirat datálatlan, így csak tartalmi és szövegközi hivatkozásai alapján lehet következtetni arra, hogy körülbelül mikor keletkezhetett: 1835 előtt. Almási Balogh Pál sohasem járt Ausztráliában, sohasem társalkodott élő bennszülöttekkel. Ausztrália és Óceánia őslakosairól csak a saját és mások könyvtárából, rajzokból és metszetekből szerezhetett ismereteket. Valamint J. F. Blumenbach göttingeni koponyagyűjteményében tájékozódhatott még, amelyet 1825-ben személyesen is alkalma volt meglátogatni. Az ausztrál kismonográfia többszörös adaptáció: kortárs brit és francia utazók és természettudósok – James Cook, David Collins (1756-1810), George Barrington (1755-1804), Allan Cunningham (1791-1839), René C. Quoy, (1790-1869) Joseph P. Gaimard (1793-1858), és legfőképpen a francia Óceánia-kutató utazó, Jules Sébastien Dumont d’Urville (1790-1742) - munkáinak magyarított és egybeszerkesztett részleteiből áll össze. A többség esetében konkrét, név szerinti hivatkozással. Ebből a szövegből is hiányzik a kortárs társadalmi-hatalmi, koloniális helyzetre való reagálás, saját reflexió. Az angol vagy a francia gyarmatosító törekvéseket, s azok szomorú következményeit Almási Balogh adottnak tekinti, nem véleményezi. Bár itt-ott sajnálkozásának ad hangot a bennszülöttek „szemmel láthatólag” sanyarú sorsa láttán.

{"references": ["Alm\u00e1si Balogh P\u00e1l k\u00e9ziratos kismonogr\u00e1fi\u00e1ja Ausztr\u00e1lia bennsz\u00fcl\u00f6tteir\u0151l, r\u00e9szlet (1835 el\u0151tt). / ALM\u00c1SI BALOGH P\u00e1l's short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835). S. a. r., \u00e9s jegyz. / ed.: Sz. Krist\u00f3f Ildik\u00f3. 10.5281/zenodo.7590656. In Balogh Piroska \u2013 Bodn\u00e1r-Kir\u00e1ly Tibor \u2013 Gurka Dezs\u0151 \u2013 Kr\u00e1sz Lilla \u2013 Kurucz Gy\u00f6rgy \u2013 Sz. Krist\u00f3f Ildik\u00f3: A tudom\u00e1nyos tud\u00e1s\u00e1raml\u00e1s mint\u00e1zatai a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gban, 1770\u20131830: digit\u00e1lis forr\u00e1santol\u00f3gia. / The patterns of the circulation of scientific knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770\u20131830: digital source anthology. Budapest, 2022. Tud\u00e1s\u00e1raml\u00e1s \u2013 wikibase-docker (elte-dh.hu)"]}