Kutatásunk középpontjában az Aeromonas salmonicida subsp. salmonicida által okozott kórkép, a furunkulózis gyakorlatban is kivitelezhető kezelési módjai álltak. A kórokozó baktérium jelentős károkat okoz a pisztrángos gazdaságokban, mind a termeléskiesés, mind a kezelési és mentesítési költségek miatt. A betegség kezelésének legelterjedtebb módja különféle antibiotikumok használata. A kezelés során fellépő környezeti terhelés, valamint a rezisztens baktérium törzsek kialakulásának veszélye régóta ismert probléma. Kutatásunk fő célja egy olyan antibiotikumos kezelési protokoll kidolgozása volt, amely a gyakorlatban egyszerűen alkalmazható, és a környezeti terhelés minimalizálása mellett garantálja a szükséges antibiotikum dózis bejuttatását. E célból első lépésként furunkulózisban szenvedő halakból izoláltuk, és azonosítottuk a baktérium törzseket. Rezisztogramjuk alapján az enrofloxacin (ENR) hatóanyagot választottuk ki a kezelési kísérlethez. A Lillafüredi Pisztrángtelepen növendék szivárványos pisztrángokon végezett 10 napos kísérletben 4 csoportot alakítottunk ki: intraperitoneális oltással (IP), gyógyszeres bevonattal ellátott táppal (BEV) és homogenizált, újraformázott gyógyszeres táppal (HOM) kezelt csoportokat, valamint kontroll csoportot (K). A kísérlet végén a halak izomszövetéből mintát vettünk, ENR tartalmukat ELISA alapú módszerrel mértük.