Az élő szervezetek fennmaradásának, szaporodásának feltétele, hogy hatékonyan tudjanak táplálkozni, gyakran jelentős versengésben fajtársaikkal és más fajokkal. E versengés rendkívül változatos táplálkozási módok kialakulásához vezetett. A nektárfogyasztó rovaroknak észlelniük kell a nektárforrásokat, fel kell mérniük azok aktuális értékét más potenciális forrásokhoz képest. A nappali lepkék többsége imágóként nektárokat fogyaszt. A nektárforrás-választást befolyásolhatja az egyedek tanulási képessége, repülési ideje, a pödörnyelv hossza, a lepke testtömege, a szárny terhelése, energiaszükséglete, a virág mérete, színe, mintája és illata, a nektár minősége és mennyisége. Célom kis Apolló-lepkék táplálkozásának hatékonyságát elemezni különböző nektárforrásokon. A hímek őrjáratozó repüléssel keresik fel a nőstényeket és erényövet készíthetnek párzáskor. A nőstények tojásokat raknak és oda-vissza repülnek a táplálkozási és tojásrakó területek között. Feltehetően e tevékenységek költségeinek fedezésére mindkét ivar sok időt tölt táplálkozással. E lepkék a rendelkezésükre álló nektárforrások kb. felén táplálkoznak, de csak néhányat látogatnak gyakran, és ez a néhány évente változhat. A választást legerősebben a nektárnövények relatív gyakorisága és nektártartalma együtt határozhatja meg, a változatos nyelvhossz pedig korlátozhatja legalább egy fontos forrás hozzáférhetőségét. Nem tudjuk azonban, hogy a fajok közötti eltérő virágszerkezet hogyan befolyásolja táplálkozásuk hatékonyságát. Munkámban videó- és hangfelvételek elemzésével erre a kérdésre keresem a választ.