A tanulmány a fogyasztóvédelmi jog szemszögéből vizsgálja a Digital Services Act és a Digital Markets Act várható jogalkalmazási kihívásait. Mára ugyanis az új digitális technológiák széleskörűen elterjedtek, a kiskereskedelem egy része az online térbe helyeződött, és új típusú digitális szolgáltatások is megjelentek. A fogyasztók online felületekkel való kapcsolata egyre intenzívebbé válik, ezért a jogalkalmazás is szembesül ennek következményeivel. Az Európai Unió Bírósága jogfejlesztő gyakorlata sokat tesz hozzá e dinamikusan változó jogterület fejlődéséhez, ami remélhetőleg elvezet a 21. századi fogyasztói tudatosság erősödéséhez is. A tanulmány azon az alaptézisen keresztül mutatja be a fogyasztói (felhasználói) jogok uniós rendszerét, hogy mind a jogi szabályozás, mind annak értelmező bírói gyakorlata a problémák holisztikus kezelése, egyfajta komplex szemlélet irányába mozdult el, ami a jogvédelmi szint emelkedését hozta. A jogalkotási célkitűzések új szóhasználattal már nem egyszerűen az egységes belső piac megteremtését célozzák, hanem hozzájárulnak egy olyan valódi digitális fogyasztói belső piac előmozdításához, amelyben egyensúly van a fogyasztóvédelem magas szintje és a digitalizáció vívmányai között. Ez a tézis a jogalkalmazás szintjén elsősorban az esetjog alapján igazolható.