Miben állnak egy modern nemzet ismérvei? Vajon a közös nyelv, az azonos vallás vagy a kollektív történelmi emlékezet köti össze leginkább a nemzet tagjait? Hogyan született meg a szerb és az albán nemzet? Miként kötődnek a szerbek és az albánok Koszovó területéhez? Ezekre a kérdésekre keresi a választ ez a tudományos igényű monográfia. A koszovói konfliktus már évtizedek óta a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Az albán gerillák és a szerb állam fegyveres konfliktusa, majd Koszovó függetlenné válása idején számos szakértő igyekezett elmagyarázni a történteket a szakmai és a szélesebb közvéleménynek. Higgadtabb, a pilla­natnyi szenzációktól távolságot tartó elemzésekre azonban csak kevesen vállalkoznak. Az életéből közel másfél évtizedet a Balkánon eltöltő szerző a nemzet és a nacionalizmus elméleti és történeti hát­terének felvázolásán felül áttekintést ad a szerbek és az albánok Koszo­vóért folytatott küzdelméről, 1878-tól kezdődően napjainkig. Analízisének egyedisége abban áll, ahogyan dimenziókra bontja a konfliktust. Szerbia és az albánság ugyanis nem csak fegyverrel vívták háborújukat: a demográfia, a diplomácia, a történetírás és az emlékezetpolitika mind egy-egy csatatere volt ennek a másfél évszázados vetélkedésnek. A monográfiából az is kiderül, hogy kis nemzetek vagy népcsoportok a mai világrendben nem feltétlenül csak fegyverrel tudják a maguk javára fordítani a küzdelmet. A könyv végére világosabbá válik, miért az albán fekete sas látszik jelenleg nyerésre állni Rigómező birtoklásáért.