Budapest lokális klímazónáinak GIS alapú feltárása a város klimatikus összefüggéseinek javítása – megőrzése érdekében különösen indokolt feladat. A városklíma-kutatások egyik fontos alapja a városon belüli lokális klímazónák meghatározása, amelynek alapjait Iain D. Stewart és Tim Oke fektették le. A lokális klímazónák elemei néhány száz métertől néhány kilométerig terjedő területek, amelyek viszonylag egységes felszínborítással, anyagtípusokkal, szerkezettel rendelkeznek. A városi hősziget jelenség (Urban Heat Island – UHI) mértéke alapvetően a felszínborítottsággal és a beépítés sűrűségével szoros összefüggésben áll. A burkolt - beépített felületek (pl. utak, épületek stb.) energiatároló kapacitása általában nagyobb, mint a nem beépített, természetes felületeké (zöldfelületek, vízfelületek), így a napból beérkező hőt jobban raktározzák, majd az esti időszakban a környezetüket fűtve egyenlítik ki a hőkülönbözetüket. Ebből következően a nagy burkolt felületi aránnyal rendelkező, sűrűn beépített területek a hőszigethatást erősítik, míg a nem beépített területek kiegyenlítő hatással vannak egy város klimatikus viszonyaira. M. Szilágyi Kinga „A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben” című, 4D folyóiratban megjelent cikkében megemlíti a hőszigethatás mérséklésének fontosságát, amely az urbánus és rurális tájban egyaránt képes a kedvezőtlen hatások csökkentésére. A szerző szerint a kutatások és visszajelzések mind azt igazolják, hogy a hazai városok, illetve általánosan véve az urbánus és rurális tájak minősége, élhetősége fokozatosan romlik. Ezügyben konferencia programsorozatot tartottak 2012. áprilisában, amelynek célja a problémákra való rávilágítás, valamint megoldási javaslat keresése volt.A városi hősziget jelenségét és a település beépítésének függvényét vizsgálta Oláh András Béla, aki olyan módszereket gyűjtött össze a településrendezés számára, ami még a tervezési fázisban segíthet egy tervezési terület, térség hőmérsékleti és légkörzési viszonyait kiszámítani. Oláh szerint a települések hőmérséklet-változásaira alapvetően hatással van a városi hősziget-jelenség és a városi légkörzés is. A kettő szoros kapcsolatban van egymással, utóbbira visszahat a település beépítettsége és egyéb adottságai. Abban az esetben, ha az épületek túl közel vannak egymáshoz, nincs utcaszintű átszellőzés, nem alakul ki légkörzés. Ez a jelenség főleg az V., VI., VII. kerületet érinti.A Szegedi Tudományegyetem városi hőszigethatás kutatásai Szeged esetében kimutatták, hogy a külterület és a belváros átlagos éves léghőmérséklet különbsége 2,5 Kelvinnél nagyobb (fűtési félévben > 2,1; nem fűtési félévben 3,18). Mindez az egyes eseti mérések esetén sokszor 5-6 Kelvin, ami szélsőséges esetben nyáron a hajnali időszakban akár 8 Kelvin különbség is lehet az egymástól csupán négy kilométerre elhelyezett külterületi és belvárosi mérőállomások adatai szerint. (Szeged belterület, Szeged külterület 2011.08.21-23.-i mérési eredmények).Budapest települését tekintve értelemszerűen a képet tovább árnyalja a település szerkezete, a hasonló felszínborítottságú, beépítésű területek kiterjedése, egymáshoz képesti elhelyezkedése. Az ily módon adódó, városrészenként különböző adottságok eltérően befolyásolják a városi hőszigethatás jellegét, a város klímáját, amelynek feltérképezése szükségszerű annak érdekében, hogy megfelelő válaszokat lehessen adni klímavédelmi szempontból.Jelen elemzés célja, hogy feltárásra kerüljenek Budapest viszonylatában a városon belül megkülönböztethető lokális klímazónák, ennek alapján beazonosításra kerüljenek a városklímát meghatározó terhelő valamint kompenzációs területek mind jellegük, mind elhelyezkedésük szerint.