A klímaváltozás és az urbanizáció intenzitásának növekedése jelentős hatást gyakorol a városi ökoszisztémákra, ezért a zöld infrastruktúra fenntarthatósága különös figyelmet igényel. E rendszerek alapvető elemei közé tartoznak a fásszárú növények, amelyek nemcsak árnyékot biztosítanak és hozzájárulnak a biodiverzitáshoz, hanem kiemelt ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – például a hőmérséklet szabályozásával és a légszennyezés csökkentésével – is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A különböző taxonok azonban eltérő mértékben járulnak hozzá az ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz. Ennek okán folyamatosan keressük azokat a fajokat, fajtákat, amelyek a városi környezethez leginkább alkalmazkodnak és hozzájárulnak a klímaváltozás és az urbanizáció kedvezőtlen hatásainak mérsékléséhez. Az egyes taxonok adaptációs képességének és fiziológiai állapotának értékelésére számos indikátor áll rendelkezésre. Ahhoz, hogy megértsük a városi környezetben alkalmazott fásszárú taxonok ökoszisztéma-szolgáltatási potenciálját, kutatásunk első szakaszában a levelek klorofill-tartalmára fókuszáltunk, hiszen a klorofill mennyisége szoros összefüggésben áll a fotoszintetikus aktivitással és az oxigéntermeléssel. A mérések célja, hogy összehasonlítsuk a már alkalmazásban lévő fajok, fajták és más potenciálisan alkalmazható taxonok klorofill-tartalmát és a vegetációs időszak alatti változását. A méréseket a Budai Arborétumban végezzük, ahol közel 100 fásszárú egyedet (fákat és cserjéket) választottunk ki. Előzetes méréseink szerint az örökzöld fajok juvenilis (morfológiailag és anatómiailag nem teljesen fejlett) és idős leveleinek (teljesen kifejlődött, funkcionálisan aktív vagy már öregedő levél) klorofill tartalmában még nyáron is szignifikáns eltérések figyelhetők meg. Jelentős különbségek mutatkoztak továbbá a nemzetségek összehasonlítása során, esetenként olyan taxonoknál is, amelyek a városi növényalkalmazásban hasonló szerepben jelennek meg.