A manysi egy Nyugat-Szibériában beszélt őshonos kisebbségi nyelv. Nyelvészetileg az uráli nyelvcsaládba, szociológiailag az őshonos északi kisebbségi nyelvek közé tartozik. A manysi kétnyelvűség (és feltehető többnyelvűség) kezdetei kétségkívül a távoli múlt homályába vesznek, kezdetei nehezen megállapíthatók, annyi bizonyos, hogy már a korai kutatók (pl. Munkácsi 1889a: 208, 222-224) is panaszkodnak amiatt, az asszimiláció és a gyors nyelvcsere mennyire nehézzé teszi anyanyelvi beszélők megtalálást. Ez alapján valószínűsíthető, hogy manysik legalább egy része már a 19. században is nyelvi veszélyeztetettségnek volt kitéve, a folyamat pedig azóta is tart. Disszertációmban a következő kérdésekre keresem a választ: (1) Milyen mértékű volt a manysi nyelv vitalitása Hanti-Manszijszkban a revitalizációs törekvések, kezdeményezések megjelenése előtt. (2) Milyen a manysi nyelv revitalizációját célul kitűző törekvések, kezdeményezések figyelhetők meg Hanti-Manszijszkban? Kik ezeknek a törekvéseknek a kezdeményezői, kik a legaktívabb közreműködői? Mi ezeknek a kezdeményezéseknek a célja, kikből áll a célközönsége? Saját céljaikhoz viszonyítva ezek a kezdeményezések mennyiben tudtak eredményessé válni? (3) Hogyan változott Hanti-Manszijszkban a manysi nyelv vitalitásának helyzete a manyi revitalizációs törekvések eredményeként?