Tanulmányunk tárgyát a Covid-19 világjárvány és az orosz-ukrán háború helyi közösségi közlekedésre, leginkább annak finanszírozására gyakorolt hatásainak feltárása képezi a harminc ezer lakosságszámot meghaladó, helyi közösségi közlekedéssel rendelkező városokban. 26 db nagyvároshoz fordultunk közérdekű adatigényléssel, amelynek eredményeképpen a helyi közösségi közlekedéséről készült 2018, 2019, 2020, 2021 és 2022. évi a szolgáltatók által, a megrendelő részére készített közszolgáltatási beszámolók és a jelenleg hatályos helyi közlekedési feladatok ellátására kötött közszolgáltatási szerződések képezték vizsgálatunk tárgyát. Az adatok elemzésén keresztül arra kerestük a választ, hogy a Covid-19 járvány és az orosz-ukrán háború hatására bekövetkezett recesszió hogyan hatott a közszolgáltatást nyújtó vállalatok bevételi szerkezetére, és az állami beavatkozás szükségességére. A tanulmány megállapította, hogy a helyi személyszállítás szervezésének központi szereplői az önkormányzatok, akiknek környezeti kihívásokat, területfejlesztési és gazdasági hatékonysági szempontokat is átgondolva kell megoldaniuk e közszolgáltatás biztosítását. A vizsgálat alapján a személyszállítás finanszírozásának két elméleti végpontja figyelhető meg: teljesen ingyenes közösségi közlekedés biztosítása állami támogatással, illetve a szolgáltatás piaci alapokra helyezése, ami a közszolgáltatás megszüntetését jelenti. Az elemzett magyar települések megoldásai a két szélsőség között helyezkednek el, de egyre inkább a központi állami támogatás dominanciájához közelítenek. Különösen jellemző ez azokra a településekre, ahol a Volánbusz Zrt. felelős a közlekedés biztosításáért. Az állami bértámogatás ugyanis 2017 óta kizárólag az állami tulajdonú gazdasági társaságokat illeti meg, ami torzítja a versenyt a közszolgáltatók között. A cikk másik fontos megállapítása, hogy a közösségi közlekedés finanszírozásában a piaci bevételek szerepe elenyésző, és ezek várhatóan tovább csökkennek a 2024-től érvényes kedvezményes országos és vármegyebérletek, valamint a helyi közlekedésben kibővített kedvezmények hatására. A jelenlegi folyamatok azt mutatják, hogy a helyi közösségi közlekedés fenntartása kizárólag jelentős állami támogatással lehetséges, ami ugyanakkor az alkalmazott támogatási struktúra miatt torzíthatja a piaci szereplők helyzetét, és megerősítheti az egyetlen állami vállalat dominanciáját.