Az európai fejlődés versenyképesebbé és fenntarthatóbbá tétele érdekében egyaránt alapvetően fontos a városok és a körülöttük lévő területek közötti valós együttműködés. A 21. századi új városrégiós együttműködési időszak különbözik a korábbiaktól, fixen körülhatárolt új közigazgatási szintek helyett ma inkább rugalmasabb együttműködési formák képzelhetők el, nagyobb hangsúllyal a kormányzásra (governance) és a hálózatszerű struktúrákra. A „városrégiók" előtt kettős feladat áll: a szűkebb, funkcionális városi terület belső konfliktusainak megoldása, illetve a bővebb városi terület gazdasági együttműködési lehetőségeinek kiaknázása. Előbbihez szükség lehet felülről kialakított szabályozó rendszerekre, míg utóbbiak rugalmas, alulról építkező partnerség keretében működhetnek a legjobban. A budapesti térségben ma szinte egyáltalán nincs térségi kooperáció, sem a szűkebb funkcionális térben, sem a tágabb gazdasági befolyási övezetben. Az együttműködés és az ezen alapuló, közös akaratot tükröző szabályozások és fejlesztési elképzelések hiányában a budapesti térség sem belső problémáit nem tudja megoldani, sem pedig kedvező európai fejlődési potenciáljait nem tudja kihasználni.