A tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) körüli társadalmi diskurzusok, különöstekintettel az MI oktatásban betöltött potenciális szerepére, mennyiben viselik magukon a morális pánikokjellemzőit. A médiakutatás a morális pánikot egy hirtelen felbukkanó új jelenség (esetleg társadalmicsoport) körül kialakuló erkölcsi töltetű, negatív véleményáramlatként jellemzi. Az „MI az oktatásban”domain számos ilyen témát indukál, a tanári tekintély változásától a tudás természetének átalakulásánkeresztül a plágium és a szerzői jog kérdésköréig. Az MI-innovációk diffúziója megmutatja, hogy a koraikövetők technooptimista lelkesedése az innováció terjedésének korai szakaszában képes ellensúlyoznia félelmeket és más negatív érzelmeket, mindeközben azonban a médiareprezentációk egyszerűsítő éssűrítő jellege ellene dolgozik ennek a hatásnak.A coheni morálispánik-feltételek elemzéséből kiderül, hogy ezek csak részben érvényesülnek a vizsgálttémakörben. A közvélemény széles körének érintettsége, az ellenséges hangulat jelenléte a véleményáramlatokközött, valamint a fenyegetettség helyenkénti eltúlzása a közbeszédben igazolható. Ugyanakkornem bizonyított, hogy a társadalom többsége egyetértene az ellenséges véleményekkel, valaminta pánik a téma egészével szemben nem dinamikus és konkrét eseményhez köthető, ehelyett inkább anagy MI-témakörön belül találhatóak nagyobb félelmeket és hevesebb vitákat kiváltó fejlesztések, amelyekkörül újra meg újra fellángol az MI morális kérdéseit tárgyaló diskurzus.Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, morális pánik, innovációk diffúziója, tanárszerep, közvélemény

SOCIAL ACCEPTANCE OF ARTIFICIAL INTELLIGENCE: MORAL PANIC OR FEAR OF THE UNKNOWN?This paper cexamines the extent to which social discourses around artificial intelligence (AI), and, in particular,the potential role of AI in education, bear the characteristics of moral panics. Media research describesmoral panics as a morally charged, negative current of opinion around a sudden new phenomenon (or socialgroup). The domain of “AI in education” induces a number of such themes, from changes in teacher authorityto the changing nature of knowledge, plagiarism and copyright. The diffusion of AI innovations shows thatthe techno-optimistic enthusiasm of early adopters can counteract fears and other negative emotions in theearly stages of innovation diffusion, but that the simplifying and condensing nature of media representationsworks against this effect.The analysis of the moral panic assumptions by Cohen shows that these are only partially valid in the contextof the issue under consideration. The involvement of a wide range of public opinion, the presence of hostilityin the flow of opinion and the occasional exaggeration of the threat in public discourse are confirmed. At thesame time, there is no evidence that the majority of society agrees with hostile opinions, and panic aboutthe topic as a whole is not dynamic and linked to a specific event, but rather to developments within thelarger AI theme that have generated greater fears and heated debate, and around which the discourse onthe morality of AI is reignited.