Colquitt–Zapata-Phelan (2007) munkássága alapján elmondható, hogy a kutatásom eredménye magas elméleti hozzájárulást jelent a turisztikai szakirodalom területén, továbbá megfelelőképpen illeszkedik a hazai és nemzetközi turisztikai szakirodalom aktuális fejlődéséhez. A doktori értekezés új tudományos eredményei a következő pontokban ismertetem: • Gasztronómiai turizmus elméletének szintetizálása és mélyítése különböző aspektusokból úgy, mint a definíciós csoportosítás, a kutatási fókuszpontok perspektívái és a diszciplináris kontextus. • Influencer témakör szakirodalomban történő elhelyezése, amelyet az e-WOM szakirodalmából indítok el és vezetek végig a fogyasztói döntéshozatal folyamatáig, amelyből következetesen építem fel a harmadik elemet a fogyasztói aktivitást. Az influencer témakört tekintve a legkiemelkedőbb rész maga az influencer jelenség definiálása, továbbá az influencerek követőikre gyakorolt hatásának mechanizmusa, amelynek a kulcsa a vizualizáció. Még az e-WOM és az online vélemények kapcsán több magyar nyelvű kutatási is ismert, addig influencer témakörben kevés kutatás lelhető fel a nemzetközi szakirodalomhoz viszonyítva. • Fogyasztói aktivitás vizsgálata során a fogyasztók közösségi média aktivitására fókuszálok. Az elemzés során olyan modelleket ismertetek, amelyek hozzájárulnak a fogyasztói aktivitás irodalmának részletes elemzéséhez. • Ajzen (1991) tervezett magatartási modelljének kibővítése az aktivitással, illetve moderátorok (desztináció és Covid-19) alkalmazása a fogyasztási szándék és valós fogyasztás kapcsolatának tanulmányozása során, amely által egy új elméleti koncepciót teszteltem a PLS-SEM módszerrel. • A modellen belül a gasztronómiai influencerek és a gasztronómiai fogyasztási szándék közötti kapcsolatot is vizsgálom, amely a turisztikai kutatások területén újszerű megközelítés. • A skálafejlesztés folyamata a magyar szakirodalomban szintén jelentőséggel bír, habár a látens változók mérésénél alkalmazott skálákat már korábban más, nemzetközi publikációk során alkalmazták (mely alátámasztja a megbízhatósági és érvényességi kritériumot), azok újszerűségét a témakörre történő adaptálásuk jelenti. • A PLS-SEM modellezés alkalmazása a turisztikai kutatások területén a hazai szakirodalom tekintetében jelentős, mivel a 2016-2020 között időszakban mindösszesen öt turisztikai jellegű szakcikk született ezen módszer alkalmazásával (KEMÉNY 2021). • A PLS-SEM modell elemzés egyik kiemelkedő eleme a Q2 érték, amely a modell prediktivitását jelenti. A kapott értékek tehát a 0,633 (fogyasztási szándék) és a 0,676 (valós fogyasztás és utazás) azt jelölik, hogy a modell magas prediktív relevanciát mutat. Az elméletből kiindult hipotéziseket empirikus módszerrel tesztelt összefüggések legtöbbje igazolást nyert, így azok tudományos szignifikanciája erősödött. Még a megcáfolt összefüggések is hasznos következtetésekhez vezettek, további kutatási lehetőségek vizsgálatát előjelezve. A téma tudományos újszerűségét továbbá emeli az interdiszciplináris nézőpont a társadalomtudományok területén a turizmusmarketing oldaláról, illetve a szociálpszichológia pszichológiai megközelítésből. A kutatás elsődleges célja volt egyrészt a gasztronómiai indíttatású fogyasztási szándék többoldalú, komplex folyamatának és az összefüggések feltárása. Másrészt a szakemberek és a kutatók is nehezen tudják mérni az influencerek hatását a fogyasztókra, ezért a kutatás lehetőséget nyújt a fogyasztók viselkedésének és lehetséges viselkedésük végkimenetelének megismerésére. Tehát jelen kutatás empirikus eredményei az általános marketing és menedzsment területeken is felhasználhatók.