Advanced search in
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
86 Research products, page 1 of 9

  • Other research products
  • 2022-2022
  • Open Access
  • Corvinus University of Budapest

10
arrow_drop_down
Relevance
arrow_drop_down
  • Other research product . 2022
    Open Access English
    Authors: 
    Gyetvai, Márton;
    Country: Hungary

    Bonus-Malus System (BMS) is a risk managing method mostly used in liability insurances. The most general application of the BMS is in the Motor third-party liability insurance. In a BMS, there are finitely many classes, each having a different premium. At the start of the contract, each policyholder is assigned to the "initial class". Subsequently, suppose the policyholder has a claim in the following period. In that case, he/she moves to a worse class, so the policyholder's payment may increase in the subsequent period. If he/she does not have a claim in a particular period, then he/she moves to a better class; therefore, his/her payment may become less in the following period. The classification rule – how many classes the policyholder will move up or down in the system – is called the transition rule. Hence, a transition rule specifies where the policyholder will be reclassified in the subsequent period for each possible claim. Our contribution to the literature of the optimization of the BMS can be summarized as: • We investigate a model that was introduced by Heras et al. (2004) but with a modified objective function. We proved that an optimal premium-scale always exists with this objective function in which all premiums equal one of the risk groups expected claim. • We considered the same model with a profit constraint. In this case, we proved that an optimal premium-scale always exists in which there is only one type of premium that is unequal to any risk group's expected claim. • We introduced a MILP model for the optimization of transition rules with fixed premiums. We considered unified and non-unified transition rules optimization. In the case of unified transition rules, we gave the rule to exclude those transition rules that would lead to a non-irreducible Markov chain. • We introduced a MILP model for the joint optimization of transition rules and premiums. We can determine the exact solution with the investigated objective function when we do not consider the profit constraint. However, we can only approximate it otherwise. • We introduced an extended version of the model, where instead of the stationary probabilities, we use multi-period optimization. • We introduced modeling approaches to consider the BMS premium with other statistical estimations in the final premium. Finally, we compared the methods with numerical experiments on realistic data. • We introduced an optimization model for a BMS where the classification depends on the claim amount.

  • Open Access English
    Authors: 
    Krátki, Noémi;
    Country: Hungary

    Cikkalapú disszertációm a hazai társadalmi vállalkozások üzleti sajátosságait egyfelől társadalmi vállalkozás oldalról, azon belül is az egészségügyi és szociális területeken működő társadalmi vállalkozások példáján vizsgálja, továbbá vállalkozás fejlesztői oldalról megközelítve, azon belüli is a hazai társadalmi vállalkozásokat üzleti szempontból fejlesztő szervezetek fejlesztési folyamatainak, azok során alkalmazott üzleti modelleken, eszközökön keresztül tárja fel. Kiindulópontom, hogy a társadalmi vállalkozások olyan szervezetek, amelyek kettős céllal bírnak, elsődleges céljuk valamilyen társadalmi érték megteremtése, másodlagos céljuk pedig ennek pénzügyi megvalósítása. Vizsgálatom tárgyát azok a társadalmi vállalkozások képezik, amelyek alkalmazzák az üzleti szemléletet, továbbá üzleti bevételtermelő képességgel rendelkeznek. Irodalmi áttekintésemben megvizsgáltam a társadalmi vállalkozások elméleti megközelítéseit, majd a társadalmi vállalkozások működési tipológiáját tártam fel. Üzleti működésük vizsgálatához, a társadalmi vállalkozások üzleti modelljeinek, illetve ezek fejlesztésének és fejlesztőinek szakirodalmát dolgoztam fel. A disszertáció cikkei kvalitatív és vegyes kutatási módszertannal készültek el, amelyből kettő cikk esettanulmány. A kutatások során társszerzőimmel feltártuk a hazai társadalmi vállalkozások működését befolyásoló kulcsszereplőket, továbbá finanszírozási modelleket térképeztünk fel. Megvizsgáltam a hazai fejlesztő szervezetek típusait, munkájuk folyamatait, eszközeit. Kutatásom alapján a piaci alapú működés újszerűnek mondható, vannak olyan szervezetek, amelyek fő bevételi forrásuk mellé alakítanak ki saját értékesítésből fakadó bevételi forrásokat és vannak olyanok, amelyek csak és kizárólag saját értékesítési tevékenységeikből kívánnak működni. Egyelőre a működési környezetből fakadó kulcsszereplők által generált korlátok és lehetőségek nagyban befolyásolják a társadalmi vállalkozások működését. Ennek egyik elsődleges szempontja a pénzügyi korlátok jelenléte, az állami szférától való finanszírozási függés. A fejlesztő szervezetek célja az alapvető és a már összetettebb üzleti működés átadása és fenntartása. Módszereiket és eszközeiket a hagyományos üzleti szektorból vették át, amelyeket a társadalmi vállalkozások igényeire specializálnak.

  • Open Access English
    Authors: 
    Lőrincz, Noémi Szilvia;
    Country: Hungary

    The purpose of the thesis is to analyze how the automotive manufacturing companies being active in Hungary operate in global value chains, with a particular focus on suppliers. Although the topic of GVC is widespread and discussed in international literature, there is a gap in relation to the Hungarian automotive manufacturing industry, especially in the current situation when the COVID-19 pandemic affects the operation of the multinational enterprises. The main identified research question is the following: What is the value creation of the automotive manufacturing industry in Hungary within global value chain? The research process started with a comprehensive literature review and theoretical background analysis about the GVC concept (including the introduction of ‘Smile-curve’) and FDI investment in Central and Eastern Europe (including the characterization of near-shoring activities) and continued with conducting a sample survey and semi-structured interviews with the key car parts suppliers. Executive board, managerial level and engineers were the target persons both for the survey and for interviews. Based on the literature review, I formulated two hypotheses: 1. The theory of ‘Smile curve’ is also valid in case of the Hungarian automotive manufacturing industry, typically low value-added production processes take place in the country. 2. In addition to the central location, the cheap and skilled Hungarian labour was the most important factor in the near-shoring activities of multinational companies expanding to Hungary. In order to be able to accept or reject the first hypothesis about the relevance of the so called ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, to define position of the automotive manufacturer companies being active in Hungary in the global automotive manufacturing value chain and to create an in-depth understanding about investment incentives of the Western European firms in the country, I prepared an online survey. To test my second hypothesis about the reasons of near-shoring activity in Hungary, I conducted 3 interviews with industry experts from TIER 1 companies of different size. The targeted automotive parts manufacturers are all suppliers of the 5 OEMs present in Hungary (Audi, BMW, Mercedes, Opel and Suzuki) among others. The new results of the doctoral dissertation are the following: I can reject the first hypothesis about the relevance of ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, because beside manufacturing activities with low added value typically, also research and development activities take place at bigger multinational companies with higher added value. I can accept the second hypothesis about near-shoring in Hungary, because beside the ‘proximity to export markets’, the cheap but skilled labour was decisive when multinationals decided to invest in the country. The ‘positive support system’, ‘favourable tax conditions’, ‘government policy’ and ‘proximity to HQ’ were aspects that companies used, but they are rather neutral factors. The ‘good infrastructure’ is not so good in the real life and the ‘cheap raw material’ is not cheap, because firms have to deal with world market prices, thus, these were not attractive to investors. Further results about the business operations of the analyzed supplier companies: The purchasing decisions for the Hungarian production happens locally decisively, either independently or with involving the headquarter. The manufactured products are typically drive chains, body parts and electric sensors and the proportion of products designated by OEMs is rather high. Western Europe is the biggest export market of the companies analysed, followed by China, North-America and the Central Eastern European region. Relocation processes are not characteristic of the firms. If so, only from other country to Hungary and it is also determined by OEMs providing new opportunities for them. In some cases, wage costs and logistics also play a role in the relocation process. Electromobility and autonomous driving are the most affecting trends in the automotive manufacturing industry. The semiconductor shortage as a serious downside risk is also the result of the pandemic. The effects of COVID-19 are becoming less pronounced today, but the semiconductor crisis is continuing. Favourable tax conditions and higher value added are the success criteria that will help the Hungarian automotive manufacturing industry to remain competitive in the future. Professional trainings, more support for SMEs and favourable legal conditions are also important aspects. Today, the CEE region, including Hungary is a net exporter of knowledge-intensive goods. To improve its global competitiveness and to be able to move into higher-value-added goods and services, the region should invest more in R&D, infrastructure, education and collaboration between companies and universities. The key players in the automotive part manufacturing has realized that value added is a very important factor in the success of an industry and it can be increased due to investment in research and development and innovation. As revealed by the research, they have already established R&D centers and joint projects with universities (e.g. departments), so companies are well on their way to producing higher added value.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Cserdi, Zsófia Hajnalka;
    Country: Hungary

    Kutatásom során a szállodai automatizáció egy konkrét megnyilvánulási formájaként a mobiltelefonos szállodai önkiszolgálás elfogadását tárom fel a potenciális utazók körében, tehát fogyasztói szintű vizsgálatot végzek. Elméleti megfontolásban a koronavírus felszínre hozta kutatási területemen az eddig ebben a kontextusban nem vizsgált érintésmentesség szükségességét, melyet a szakirodalom az automatizált technológiákhoz kapcsolt. Számos ponton változott a szállodai kiszolgálás során korábban megszokott interakciók megítélése, ez pedig pozitívan befolyásolhatja az újonnan már érintésmentesnek nevezett technológiák elfogadását. Kutatásommal új szemléletmóddal kívánok hozzájárulni a mobiltechnológia fogyasztói elfogadásának szakirodalmához szállodai kontextusban az önkiszolgáló technológiák és az okos hotelek elméleti szinergiáinak kiaknázásával. A korábbi kutatásokból ismert befolyásoló tényezők mellett új aspektusokat is sikerült feltárni, ezzel is bővítve a szakirodalmi tudásbázist a témakörben. Eredményeim továbbá a COVID hatásainak beépítésével nagyban hozzájárultak a kutatás elméleti és gyakorlati relevanciájának növekedéséhez. Módszertani szempontból egy összetettebb keretrendszerrel igyekszem minél több szempontot azonosítani a területen; a vegyes kutatási metódus ilyen komplex megvalósítási formája nem jellemző a területen. Doktori disszertációm primer kutatásaként többlépcsős vegyes kutatási metódust alkalmaztam, melyek időrendi és logikai sorrendje a következő volt: - STUDY 1: Online kérdőíves megkérdezés tartalomelemzése - STUDY 2: Mélyinterjúk tartalomelemzése, kvantitatív vizsgálata - STUDY 3: Online kérdőíves megkérdezés elemzése SEM módszerrel Eredményeim egyaránt hasznosak szállodai menedzsment szempontból, valamint rendelkeznek elméleti hozzáadott értékkel. A szakirodalom alapján a koronavírus negatív hatásainak mérséklésére Rahimizhian és Irani (2021) szerint a turizmus újraindulásakor létfontosságú lesz, hogy a turisztikai szolgáltatók automatizált és érintésmentes lehetőségeket kínáljanak a látogatók bizonytalanságának kezelésére. Kutatásom egyik legfontosabb kontribúciója ezzel szemben, hogy valójában nem ennyire egyértelműek a fogyasztói elvárások a kontaktusmentes szállodai kiszolgálás felé. Ugyanis még a COVID hatására fellépő magas kockázatészlelés hatására sem gondolták azt a megkérdezett potenciális utazók, hogy a személyzet és a velük való interakció zavaró tényezőként jelenne meg a COVID hatására (STUDY 2). A szállodai személyes interakciós igény ráadásul még a Z generáció esetén sem minden esetben írható fölül (STUDY 1). Sokkal inkább megjelent a vírushelyzet hatására az elkerülő stratégia (például apartmanok választása), miszerint a COVID hatására kialakult magasabb kockázatészleléssel rendelkező utazni vágyók inkább egyáltalán nem vennének igénybe szállodai szolgáltatást, ezzel minimalizálva a fertőzésveszélyt. Bár a fiatalabb korosztály a vírushelyzet időszakában nagyobb hajlandóságot mutatott az okos hotelek kipróbálására, ez a generációs különbség megszűnt a vírus feltételezett lecsengésekor meghatározott időszakra (STUDY 2). Eredményeim így logikailag sokkal inkább támogatják Kim és szerzőtársai (2021) megfontolásait; véleményük szerint a vírushelyzet alatt az érintésmentes technológiát támogató személyek a járványhelyzet lecsengése után ismét a személyes kiszolgálást preferálhatják majd. Érdekes tehát, hogy a COVID hatására nem feltétlenül fogyasztói igények mentén, hanem sokkal inkább szolgáltatói szempontok miatt lehetséges, hogy jobban terjednek majd az automatizált rendszerek a szállodai kiszolgálásban. Ugyanis számos szállodában vezettek be a vírushelyzet ideje alatt hasonló újításokat (Sharma et al., 2021), melyek használata hatékonysági előnyökkel jár, ráadásul képes választ adni a vírus hatására megnövekedett munkaerőhiány problémájára.

  • Open Access English
    Authors: 
    Nyírő, Zsanna;
    Country: Hungary

    A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a felfelé irányuló mobilitás magyarországi szakirodalmához, nevezetesen a családban elsőként diplomát szerzők mobilitásával kapcsolatos szubjektív tapasztalatokat vizsgálja. A disszertáció elméleti célja, hogy eredményeink alapján javaslatokat tegyünk a Bourdieu-féle habitus fogalom módosítására és bővítésére annak érdekében, hogy a fogalmat az empirikus kutatások számára használhatóbbá tegyük. Két kutatási kérdést fogalmaztam meg. Először azt vizsgálja a kutatásom, hogy milyen feltételek mellett valószínűsíthető, hogy a felfelé irányuló mobilitás hatására destabilizálódik a habitus. Másodszor azt vizsgálja, hogy a felfelé mobil roma diplomások hogyan adnak értelmet a mobilitási pályájuknak. Azaz, hogyan tudják összeegyeztetni a származási csoportjuk és az elért társadalmi csoportjuk közötti feszültségeket. E kérdések megválaszolása érdekében kvalitatív interjúkat készítettünk a családban először diplomát szerzőkkel.

  • Open Access English
    Authors: 
    Paksi, Veronika Magdolna;
    Country: Hungary

    - The goal of the present research was to explore the work-life balance (WLB) of young female engineers during their PhD studies. Obstacles to WLB in high-status occupations can be magnified in the male-dominated STEM (science, technology, engineering, and mathematics) fields, where women are significantly underrepresented. While women and different societal actors invest significant capitals into women’s education – and also an insufficient supply of high-skilled labour force –, women often are dissuaded from a career in science, particularly after obtaining PhD; not only in the USA and the EU member states but even in the more gender-equal Nordic countries. I propose in this dissertation that young women researchers in STEM fields face severe work-life balance-related obstacles even as early as their PhD education due to the intersection of their gender, age, parental status, nationality, and also the characteristics of their strongly male-dominated, knowledge-intensive occupation, particularly if it involves laboratory work with hazardous substances. - The research is embedded into a dual theoretical framework. While WLB theories help to understand the relationship of school, work and family life, the life course approach highlights how the critical intersection of individual and academic life courses affects WLB, especially the timing of childbearing. The research is based on a qualitative research design; 27 semi-structured interviews were conducted with female PhD students in engineering in Hungary. Two main research questions and three sub-questions were raised: 1) What dilemmas do female PhD engineering students face when trying to create a WLB? 2) Which strategies do female PhD engineering students (want to) apply to achieve WLB? --What main factors do female PhD engineering students identify that constrain and /or facilitate their WLB? -- How do studying and working in engineering influence the WLB of female PhD students? -- How do institutional and normative contexts shape the family plans of female PhD students in engineering, especially their timing of motherhood? - Results show that -- The vast majority of female PhD students in this sample were engaged in multiple roles: education, work, private and family life, which severely challenged their WLB. Their main concerns and dilemmas were when to integrate motherhood into an academic career and how to balance their life. -- PhD students were socialising in the greedy organisations of both the productivity-based neoliberal academia and the private sector. They carried heavy workloads and were further pressured by the knowledge intensity of engineering profession. Women, particularly mothers, were also solely responsible for caring and household tasks at home; therefore, they failed to follow the dominant male engineer career model – long working days without days off, even at the weekends –, which was associated with the image of the “ideal, good researcher” and a successful career. -- Interviewees frequently encountered time- and strain-based work-to-family conflicts: time-squeeze, tiredness, exhaustion, stress, strain, bad mood, insomnia and negative spillovers. They sought support from their families but lacked well-developed coping strategies. They rather used different practices to facilitate their WLB with greater or lesser success: adequate scheduling, segmentation of life domains, and communication of the boundaries between work and private life. Flexible working arrangements seemed to be a double-edged sword: it enhanced and hindered their WLB at the same time. -- The vast majority of the PhD students perceived different labour market-based uncertainties – extremely short fixed-term contracts, low income and gender-based discrimination, particularly that of mothers –, which resulted in an imbalance of work and family life. -- The inflexibility and health hazards of laboratory work particularly hindered the timing of childbearing during their academic career. -- Engineer women reported a bunch of negative experiences from their male-dominated learning and working environments that hindered their WLB and family plans: the masculine view of science, devaluation of their knowledge, unfair and humiliating treatment, isolation. Assimilation strategy was more often applied than those of humour and sensitisation. -- These women more than once delayed motherhood. Their most significant dilemma was based on the tension between the defining social norms, their biological clock and the perceived feasibility of their family plans. Women could not call any ideal period for childbearing in their profession; therefore, they named the period of dissertation writing the “least bad option”. - Research findings highlight the Hungarian case, nuance international research findings and offer intervention points to stakeholders. Results can enhance the WLB of young researchers and may contribute to the elimination of barriers to women’s professional advancement and to the increase of the proportion of women in STEM fields.

  • Open Access English
    Authors: 
    Kutrovátz, Kitti;
    Country: Hungary

    This thesis research explores how ideals about contemporary parenting shape parental time perceptions and the parental mediation of technology use. Previous literature demonstrates the changes of parenting that primarily concern the intensification, especially the extension and social inflation of the parental role. This parenting cultural script – namely, intensive parenting – provides the theoretical framework for this research. This study proposes that the patterns of parental time – especially the diverse approaches to quality time – and parental mediation of technology usage reflect contemporary parenting ideals. The inquiry intends to uncover the gender and social class differences in these parenting practices. Moreover, it aims to integrate the teenager’s voice into the debate about parental time and compare the parents‘ and children’s perspectives on their time together. The research utilizes a mixed-methods research approach. The quantitative part is based on data from a representative Hungarian quantitative survey – conducted in 2017 – including parent-child dyads. Additionally, the qualitative sample consists of 24 semi-structured interviews with parents of 12–16-year-old teenagers in Hungary in 2019. The study employs an explanatory sequential research design, where quantitative data dominate the analysis and the qualitative part provides more nuanced explanations. First, multivariate analyses were conducted using binary logistic regression models to analyse how diverse aspects of quality time and parental mediation relate to the subjective quality of parenting. The qualitative part of this study draws on thematic analysis following the definition of Braun and Clark (2006). The main findings of the thesis research can be summarized as follows: • The intensive parenting ideal shapes parental time in the way that spontaneous, focused time is highly appreciated among Hungarian parents and teenage children as well, while cultivating children’s talent does not comprise part of spending quality time with children. Enrichment activities might be counterproductive in terms of the subjective quality of parenting since they might result in conflict with teenagers who are striving for autonomy. • With regard to parental mediation and following the norms of intensive parenting, parents typically use a high level of control and a conscious mediation – with active mediation the desired form – and provide alternative and enriching programs to screen time to protect their children from harm and cultivate their development while fostering their autonomy and independence. However, restriction digital media use contradicts contemporary parenting values, since it does not enable self-regulation and discussions and threatens the child’s agency. Some patterns of active mediation that also reflected the features of intensive parenting were identified – such as the provision of expert guidance or constant negotiations. • Parents’ educational and income level and (typically in connection with these) their digital literacy and beliefs about technology significantly determine how they navigate their children’s technology use and the amount and quality of time they spend together. This study highlights the relevance of intensive parenting ideals among more educated and wealthier parents. The diverse results of spending parental time on weekend time according to social status point to the greater time deficit of lower status parents and the high expectations of parenting among higher status parents. The results of this thesis indicate that these practices are resource-demanding fields of parenting, and competencies and resources are unequally divided according to the social status of parents. • The findings show evidence that these practices are primarily maternal responsibilities – in other words, the high standard of intensive parenting involves mothers to a greater extent. Consequently, mothers are more concerned with the responsibility of parenting –for instance, with spending enough and sufficient (focused) time with their children and mediating – especially controlling – their media use. • The findings highlight the important features of quality time with adolescents – the latter value the attention they get from parents and no rushing of parental time. The teenagers’ different perception of time also underlines how much social expectations influence parenting behaviours.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Hermann, Gabriella;
    Country: Hungary

    Az értekezés az amerikai magyar diaszpóraközösségek politikusainak a romániai magyar kisebbségért az Egyesült Államokban a hidegháború alatt kifejtett érdekvédelmi tevékenységével kapcsolatos kérdésekre igyekszik választ találni. Emellett azt a fő tételt bizonyítja be, hogy ebben az időszakban az amerikai geopolitikai érdekek mellett azok az amerikai magyar diaszpórapolitikai szereplők is hozzájárultak az amerikai-román kapcsolatrendszer és az azt meghatározó amerikai törvényi háttér alakulásához, amelyek képesek voltak alkalmazkodni az amerikai politikai struktúrához, és amelyeket a politikai rendszer szereplői hasznosnak ítéltek. Ennek megfelelően egyrészt vizsgálja az USA politikai rendszerét, amelyben az amerikai magyar diaszpóra politikai szereplői működtek, és amelyek tevékenységét a politikai rendszer hasznosította; másrészt bemutatja a bilaterális kapcsolatokat és azok törvényi hátterét, amelyekre e szereplők hatással voltak. Az értekezés vizsgálja továbbá azt a globális kontextust és azokat a viszonyokat is, amelyek mind a diaszpóra érdekvédelmi tevékenységeinek célkitűzéseit és stratégiáját, mind pedig az amerikai-román kapcsolatok alakulását befolyásolták. Az értekezés módszertani újdonsága, hogy együttesen alkalmazza a történeti kutatásokat és a nemzetközi kapcsolatok elmélete keretében kidolgozott módszereket. A diaszpórák politikai tevékenységét nemcsak felülről lefelé (top down), hanem alulról felfelé (bottom up) is vizsgálja, miközben az egyes kisebbségvédelmi eseteket a mindenkori geopolitikai helyzetben és nemzetközi összefüggésrendszerben helyezi el. Ezáltal arra is rávilágít, hogy a diaszpóra érdekvédelmi tevékenységeinek vizsgálatakor a neoliberális és konstruktivista nézőpontok ötvözésére van szükség. A lobbitevékenység hátterét a szerző konstruktivista szempontból vizsgálja, és a lobbiszervezetek vezetőinek nemzetfelfogása és alapfilozófiájának feltárására etnotörténeti módszert használ. Egyrészt megvilágítja az amerikai magyar diaszpóra kollektív identitásrétegeit, amely politikai aktivizálódásukhoz vezetett, és feltárja azt, hogy melyek voltak azok az emigrációs rétegek, amelyek a korszakban a leginkább aktivizálhatóak voltak. Másrészt az amerikai magyar diaszpóra politikusok egyéni identitásai felfedik azt, hogy melyek voltak azok a kibocsátó országból hozott, egyéni élettörténetek mögött meghúzódó tényezők, amelyek befolyásolták az adott időszakban kialakított politikai igényformálódásaikat. Az áttekintő történeti fejezetek továbbá arra is rávilágítanak, hogy milyenek voltak a szintén politikai tevékenységükre és célkitűzéseikre ható nemzetközi politikai tényezők. A szerző az érdekvédelmi tevékenységek hatékonyságát feltáró vizsgálódásai során neoliberális megközelítésben a lobbi sikerességének mérésére vonatkozó módszereket alkalmaz, és egyrészt a befogadó ország szempontjából történő hasznosíthatóság, másrészt a diaszpórapolitikusok saját célkitűzéseinek elérési képességét vizsgálja. Azt a magyar esetre is érvényes megállapítást bizonyítja, miszerint hiába történik a törvényhozásban áttörés, ha azt a végrehajtó hatalom ellenzi, vagy nem ért azzal egyet, illetve, ha az nem hasznos a számára. Emiatt azok a diaszpóraszervezetek tudnak előtérbe kerülni, akiket a befogadó állam végrehajtó hatalma hasznosításra alkalmasnak ítél. A hasznosítás jellegét pedig minden esetben a befogadó állam szempontrendszerei döntik el, és a hasznosulás ténye egyrészt nem jelenti azt, hogy az adott érdekvédelmi tevékenység a védendő közösség valódi hasznára válik, másrészt azt sem, hogy az érintett diaszpóraszervezet célkitűzései sikerrel járnak. Az értekezés ezután öt esettanulmányt ír le, melyekben az elméleti részek által megállapított szempontrendszerek teljesülését vizsgálja. E részek újdonsága az a tény, hogy a szerző a magyar történelem szempontjából viszonylag elhanyagolt területen végzett, és mutat be alapkutatásokat, olyan magyar és amerikai elsődleges forrásokat tárva fel, amelyek eddig ismeretlenek voltak a magyar történetírás számára. Mindezek bemutatása során az értekezésben továbbá a másodlagos szakirodalmat is olyan szempontból közelíti meg, amelyre eddig nem került sor a feldolgozások során. Az értekezés további módszertani újdonsága a történeti kutatások során kevésbé alkalmazott megközelítés, a strukturált fókuszált összehasonlító esettanulmányok és a lobbi mérésének eszközeinek együttes alkalmazása. Az elméleti szakirodalomból összevont kérdések mentén egységesen elemzi végig az egyes eseteket, amelyek számos fontos konklúziót eredményeznek a hipotézis bizonyítását illetően, és rendszerezettebben mutatják meg a különbségeket, mint az események egyszerű kronologikus bemutatása tette volna, rávilágítva a lobbitevékenység hatékonyságával kapcsolatos számos tényezőre. Az értekezés fő eredménye egyrészt annak bemutatása, hogy a romániai magyar kisebbség a hidegháború időszakában nem volt egyedül: emberi jogokért folytatott harcát számos amerikai magyar szervezet tevékenysége támogatta. Ebben a diaszpóra által generált folyamatban pedig a kisebbségi közösség képviselői olyan szereplőként voltak jelen, mint akik kifejezetten alakítói, és nem elszenvedői voltak ezen érdekvédelmi tevékenységek tárgyát képező eseményeknek, hiszen az amerikai magyar diaszpóra politikusok és az általuk mobilizált amerikai tömegek akciói nem valósulhattak volna meg maguk a kisebbségi magyar tagok aktív részvétele nélkül. Másrészt az értekezés rámutat arra is, hogy a határon túli magyarok kérdése az igencsak heterogén identitással rendelkező amerikai magyar diaszpóra társadalmában olyan kérdés volt, amelynek egységesítő funkcióját egyetlen más ügy sem volt képes betölteni. Harmadrészt az esettanulmányok mikro történetei a nemzetközi kapcsolatok szintjén vizsgálva alátámasztják azt, hogy egy viszonylag kis nemzet diaszpóra politikai képviselői a kibocsátó ország támogatása nélkül hogyan képesek politikai döntések mögé állva azokat befolyásolni, a beszerzett információkat hasznosítva a politikai döntéshozók számára lényeges kérdésekben tanácsadó szerepet vállalni, anélkül, hogy a befogadó ország erre különösebb igényt tartana. Az amerikai magyar diaszpóracsoportok politikai tevékenységét vizsgálva továbbá arra a következtetésre juthatunk, hogy a diaszpóra csoportok érdekvédelmi tevékenységének sikerességéhez három tényező együttállása volt szükséges. Azok voltak képesek sikereket elérni, akik egyrészt képesek voltak a korábbi generációk erényeiből, tapasztalataiból és hibáiból tanulni; másrészt, akik a megfelelő időben jelen voltak, és szituatív helyzetekben áttöréseket voltak képesek elérni; harmadrészt akik előtérbe helyezték az általuk képviselt közösség reális lehetőségeit és valós érdekeit, azaz az a nemzeti kisebbségvédelmet emberi jogi diskurzusba illesztették. Az amerikai magyar diaszpóra határon túli magyarsággal kapcsolatos több évtizedes aktivitása végül arra is rámutat, hogy a közvélekedéssel ellentétben a magyarság képes rejtett erőforrásainak aktivizálására és minden törésvonal ellenére a történelmi pillanatokban egységes fellépésre. A magyarság ügyével kapcsolatos áttörések pedig lehetségesek, ha a fellépés erkölcsi felelősségvállalással, a mindenkori „másik” iránti szolidaritással és együttműködéssel, az adott politikai szituációban szükséges tájékozottsággal, kitartással, és a mindenkori lehetőségekre való rugalmas reakcióképességgel és nyitottsággal párosul.

  • Open Access English
    Authors: 
    Vajda, Éva;
    Country: Hungary

    My research connects to three main disciplines: Family Business Management, Organizational Behaviour Management, and Human Resource Management. Specifically, in my thesis proposal, I study the Performance Management System and its effects on perceived justice at family businesses. For identifying the research focus and questions and developing the research design, I apply the Interactive Model (Maxwell & Loomis, 2003), which has five main components: Purposes, Conceptual Framework, Research Questions, Methods, and Validity. In this interactive model, these five components form an integrated, interacting whole. The research questions play a central role. The components are closely tied to each other, and each element can influence and be influenced by the others, rather than being linked in a linear or cyclic sequence.

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Kiss, Gábor Ferenc;
    Country: Hungary

    Tudta, hogy a ceglédi tanyavilág 2020-ban még az Európai Unió leggazdagabb térségeihez tartozott? És azt, hogy Debrecen jelenleg is Európa egyik legszegényebb régiójának része? Bár az uniós terminológia és regionális tipizálási módszertan értelmében mindkét állítás helytálló, az mégis felkelti az Európai Unióval és annak felzárkóztatási (kohéziós) politikájával foglalkozó kutató figyelmét. Különösen, hogy a támogatásokhoz való hozzáférés és azok felhasználása szempontjából igen nagy jelentősége van annak, egy megye, járás vagy település milyen fejlettségű régióban található. Mivel Pest megye 2020-ig Közép-Magyarország részeként Európa legfejlettebb térségei közé tartozott, közvetlen tapasztalatokat szerezhettünk arról, mivel jár az, ha egy heterogén, nagy belső fejlettségi különbségekkel terhelt régió országos összevetésben számottevően kevesebb uniós forráshoz juthat csak hozzá. De a közép-kelet-európai tagállamok eltérő forrásfelhasználási gyakorlatai vagy a kohéziós politika célrendszerében évtizedek alatt végbemenő változások is számos új kérdést, kihívást vetnek fel a szakpolitika vívmányai, mechanizmusai tekintetében. A „Regionalitás az Európai Unió kohéziós politikájában – Forrásallokációs dilemmák a fővárosi régiók speciális helyzetének tükrében” című doktori kutatás így ezen kihívások elemzésére irányult, kiemelten vizsgálva a regionalitás és abszorpció kérdésköreit. A kohéziós politika regionalitása tekintetében egyrészt vizsgálni kellett, hogy a regionális forrásallokációs mechanizmus mennyire tud valós és érdemi válaszokat adni a szakpolitika célrendszerének tükrében. De emellett az abszorpciós teljesítmény növelése érdekében szükségtelenül támogatott projektekre jutó források is veszélyeztetik a régiók közötti arányos és indokolt forrásallokációt, ezáltal pedig a támogatások hatékony, hatásos és hasznos felhasználását. Bár a kérdéseket a szakirodalom és a hazai szakpolitika gazdagon tárgyalja, a magyar forrásfelhasználás gyakorlatának legfrissebb adatait vizsgálva azzal kapcsolatban mégis újszerű megállapításokra lehetett jutni. A disszertáció keretében így aztán arra kerestük a választ, hogy az Európai Unió kohéziós politikája miért és milyen indokok mentén helyezi előtérbe a statisztikai régiókat a térségek fejlettségének megítélése, még inkább a forrásokra való jogosultság meghatározása során. Ehhez első lépésben a szakirodalmi ismeretanyag feltárása mellett a szakpolitikai dokumentumok és a releváns joganyagok kerültek feldolgozásra. Ezt követően pedig empirikus módon, primer és szekunder adatok segítségével támasztottuk alá a kutatás kapcsán megfogalmazott hipotéziseket. Mindezek alapján egyrészt az Európai Unió statisztikai régióinak alapadatait szintetizálva szemléltettük a régióstruktúra nagyfokú heterogenitását és a karakterisztikákban rejlő jelentős területi különbségeket. Ezt követően rámutattunk a régiók átalakítása által realizálható forrásallokációs előnyökre, más szempontból az integráció bővítésének egyes régiókat kedvezőtlenül érintő statisztikai hatásaira. A kétezres évek reformelképzeléseinek újraértékelésével alátámasztottuk a regionális forráskihelyezés gyakorlatától eltérő gondolatok létjogosultságát. A magyar régiók helyzetének és fejlődési pályájának historikus áttekintésével rávilágítottunk továbbá a fokozódó belső területi egyenlőtlenségek problémakörére is. A gazdaságfejlesztési programok gyakorlati tapasztalatán keresztül pedig igazoltuk az uniós források jelentőségét a magyar gazdaság fejlődése szempontjából, egyúttal azt is, hogy ciklusról ciklusra fokozódó eltérések figyelhetők meg a kevésbé fejlett és fejlettebb régiók forrásszerzési lehetőségeiben. Majd Közép-Magyarország gyakorlatát több aspektusból vizsgálva támasztottuk alá azt is, egy fejlettebb régió fejletlenebb térségei valóban az uniós források hiányának elszenvedői lehetnek. Végezetül javaslatokat fogalmaztunk meg az abszorpció, mint lehetséges szempont figyelembevételére a forrásallokáció és -felhasználás tervezése során.

Send a message
How can we help?
We usually respond in a few hours.