• Publicationsclose
• Research softwareclose
• Other research productsclose
• 2014-2023close
• Open Access close
• HU close
• EU close
• Hungarian close
• ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) close

A kötet a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének éves szakmai konferenciáján elhangzott előadások alapján készült rövid tanulmányokat tartalmazza. A kötet bemutatja, hogy a szakemberek és segítő szervezetek közreműködésével miként lehet elősegíteni a speciális társadalmi megsegítést igényló gyermekek, fiatalok és felnőttek életminőségének javulását, esélyegyenlőségének megvalósulását.

Az opera zene-szövegegysége komplex médiumnak, „audiovizuális szövegnek” tekinthető, amely mind verbális, mind pedig nem verbális üzeneteket is tartalmaz, melyeket a fordítónak valamiképpen továbbítania kell a feliratban, ami korántsem egyszerű feladat, tekintettel arra, hogy a tárgyalt műfaj esetén a zene és a szöveg elválaszthatatlan, és a zene mondhatni „érinthetetlen”, azaz a fordító komoly korlátokba ütközik. Tanulmányomban Da Ponte Figaró házassága című librettóját vizsgálom a Blum-Kulka (1986) nevéhez köthető ún. „explicitációs hipotézis” alapján, egészen pontosan az explicitáció három fajtája, a kulturális, a csatornaalapú és a csökkentésalapú explicitáció kapcsán (Perego 2003). Vizsgálatom eredményei alapján az explicitáció jelensége a filmfeliratokhoz hasonlóan az operafordítások esetében is megjelenik, és szerepe időnként jelentősebb lehet, mint a hagyományos feliratok esetében, hiszen a non-verbális aurális csatorna által közvetített tartalom jóval hangsúlyosabb, mint egy egyszerű film esetében, ahol például a háttérzene leggyakrabban csak kiegészítő funkciót kap, míg az operánál gyakorlatilag egyenrangú a szöveggel.

Contribution à l’étude de la bibliothèque de Balthasar (IIIe) Batthyány. Factures, acquéreurs et ouvrages récemment identifiés Balthasar Batthyány, l’un des aristocrates les plus cultivés de son époque, était un collectionneur passionné de livres. Béla Iványi fut le premier à étudier systématiquement l’activité de collectionneur de Batthyány et à établir la liste de ses livres. Dans leur Balthasar Batthyány und seine Bibliothek, paru en 2004, István Monok, Péter Ötvös et Edina Zvara ont reconstruit, sur la base de quelques lettres et factures conservées aux Archives Nationales (P 1314), la partie prépondérante de la bibliothèque. 670 volumes ont été identifiés jusqu’à aujourd’hui, mais la liste peut être élargie, en s’appuyant sur quelques nouvelles informations fournies par les lettres et les factures étudiées, en corrigeant quelques fautes de lecture héritées d’Iványi et enfin en se servant de quelques récentes bases de données informatiques. Au total, j’ai réussi á identifier 24 ouvrages supplémentaires de la collection. Il ressort des lettres étudiées que Batthyány avait recours à des méthodes très variées pour acquérir de nouveaux ouvrages et que dans ses efforts, il avait été assisté de nombreux humanistes, scientifiques et vassaux. Magyar Könyvszemle, Évf. 134 szám 3 (2018): Magyar Könyvszemle