• Research dataclose
• Other research productsclose
• 2022-2022close
• Open Access close
• HU close
• English close
• Corvinus University of Budapest close

A dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a felfelé irányuló mobilitás magyarországi szakirodalmához, nevezetesen a családban elsőként diplomát szerzők mobilitásával kapcsolatos szubjektív tapasztalatokat vizsgálja. A disszertáció elméleti célja, hogy eredményeink alapján javaslatokat tegyünk a Bourdieu-féle habitus fogalom módosítására és bővítésére annak érdekében, hogy a fogalmat az empirikus kutatások számára használhatóbbá tegyük. Két kutatási kérdést fogalmaztam meg. Először azt vizsgálja a kutatásom, hogy milyen feltételek mellett valószínűsíthető, hogy a felfelé irányuló mobilitás hatására destabilizálódik a habitus. Másodszor azt vizsgálja, hogy a felfelé mobil roma diplomások hogyan adnak értelmet a mobilitási pályájuknak. Azaz, hogyan tudják összeegyeztetni a származási csoportjuk és az elért társadalmi csoportjuk közötti feszültségeket. E kérdések megválaszolása érdekében kvalitatív interjúkat készítettünk a családban először diplomát szerzőkkel.

Bonus-Malus System (BMS) is a risk managing method mostly used in liability insurances. The most general application of the BMS is in the Motor third-party liability insurance. In a BMS, there are finitely many classes, each having a different premium. At the start of the contract, each policyholder is assigned to the "initial class". Subsequently, suppose the policyholder has a claim in the following period. In that case, he/she moves to a worse class, so the policyholder's payment may increase in the subsequent period. If he/she does not have a claim in a particular period, then he/she moves to a better class; therefore, his/her payment may become less in the following period. The classification rule – how many classes the policyholder will move up or down in the system – is called the transition rule. Hence, a transition rule specifies where the policyholder will be reclassified in the subsequent period for each possible claim. Our contribution to the literature of the optimization of the BMS can be summarized as: • We investigate a model that was introduced by Heras et al. (2004) but with a modified objective function. We proved that an optimal premium-scale always exists with this objective function in which all premiums equal one of the risk groups expected claim. • We considered the same model with a profit constraint. In this case, we proved that an optimal premium-scale always exists in which there is only one type of premium that is unequal to any risk group's expected claim. • We introduced a MILP model for the optimization of transition rules with fixed premiums. We considered unified and non-unified transition rules optimization. In the case of unified transition rules, we gave the rule to exclude those transition rules that would lead to a non-irreducible Markov chain. • We introduced a MILP model for the joint optimization of transition rules and premiums. We can determine the exact solution with the investigated objective function when we do not consider the profit constraint. However, we can only approximate it otherwise. • We introduced an extended version of the model, where instead of the stationary probabilities, we use multi-period optimization. • We introduced modeling approaches to consider the BMS premium with other statistical estimations in the final premium. Finally, we compared the methods with numerical experiments on realistic data. • We introduced an optimization model for a BMS where the classification depends on the claim amount.

This thesis research explores how ideals about contemporary parenting shape parental time perceptions and the parental mediation of technology use. Previous literature demonstrates the changes of parenting that primarily concern the intensification, especially the extension and social inflation of the parental role. This parenting cultural script – namely, intensive parenting – provides the theoretical framework for this research. This study proposes that the patterns of parental time – especially the diverse approaches to quality time – and parental mediation of technology usage reflect contemporary parenting ideals. The inquiry intends to uncover the gender and social class differences in these parenting practices. Moreover, it aims to integrate the teenager’s voice into the debate about parental time and compare the parents‘ and children’s perspectives on their time together. The research utilizes a mixed-methods research approach. The quantitative part is based on data from a representative Hungarian quantitative survey – conducted in 2017 – including parent-child dyads. Additionally, the qualitative sample consists of 24 semi-structured interviews with parents of 12–16-year-old teenagers in Hungary in 2019. The study employs an explanatory sequential research design, where quantitative data dominate the analysis and the qualitative part provides more nuanced explanations. First, multivariate analyses were conducted using binary logistic regression models to analyse how diverse aspects of quality time and parental mediation relate to the subjective quality of parenting. The qualitative part of this study draws on thematic analysis following the definition of Braun and Clark (2006). The main findings of the thesis research can be summarized as follows: • The intensive parenting ideal shapes parental time in the way that spontaneous, focused time is highly appreciated among Hungarian parents and teenage children as well, while cultivating children’s talent does not comprise part of spending quality time with children. Enrichment activities might be counterproductive in terms of the subjective quality of parenting since they might result in conflict with teenagers who are striving for autonomy. • With regard to parental mediation and following the norms of intensive parenting, parents typically use a high level of control and a conscious mediation – with active mediation the desired form – and provide alternative and enriching programs to screen time to protect their children from harm and cultivate their development while fostering their autonomy and independence. However, restriction digital media use contradicts contemporary parenting values, since it does not enable self-regulation and discussions and threatens the child’s agency. Some patterns of active mediation that also reflected the features of intensive parenting were identified – such as the provision of expert guidance or constant negotiations. • Parents’ educational and income level and (typically in connection with these) their digital literacy and beliefs about technology significantly determine how they navigate their children’s technology use and the amount and quality of time they spend together. This study highlights the relevance of intensive parenting ideals among more educated and wealthier parents. The diverse results of spending parental time on weekend time according to social status point to the greater time deficit of lower status parents and the high expectations of parenting among higher status parents. The results of this thesis indicate that these practices are resource-demanding fields of parenting, and competencies and resources are unequally divided according to the social status of parents. • The findings show evidence that these practices are primarily maternal responsibilities – in other words, the high standard of intensive parenting involves mothers to a greater extent. Consequently, mothers are more concerned with the responsibility of parenting –for instance, with spending enough and sufficient (focused) time with their children and mediating – especially controlling – their media use. • The findings highlight the important features of quality time with adolescents – the latter value the attention they get from parents and no rushing of parental time. The teenagers’ different perception of time also underlines how much social expectations influence parenting behaviours.

The purpose of the thesis is to analyze how the automotive manufacturing companies being active in Hungary operate in global value chains, with a particular focus on suppliers. Although the topic of GVC is widespread and discussed in international literature, there is a gap in relation to the Hungarian automotive manufacturing industry, especially in the current situation when the COVID-19 pandemic affects the operation of the multinational enterprises. The main identified research question is the following: What is the value creation of the automotive manufacturing industry in Hungary within global value chain? The research process started with a comprehensive literature review and theoretical background analysis about the GVC concept (including the introduction of ‘Smile-curve’) and FDI investment in Central and Eastern Europe (including the characterization of near-shoring activities) and continued with conducting a sample survey and semi-structured interviews with the key car parts suppliers. Executive board, managerial level and engineers were the target persons both for the survey and for interviews. Based on the literature review, I formulated two hypotheses: 1. The theory of ‘Smile curve’ is also valid in case of the Hungarian automotive manufacturing industry, typically low value-added production processes take place in the country. 2. In addition to the central location, the cheap and skilled Hungarian labour was the most important factor in the near-shoring activities of multinational companies expanding to Hungary. In order to be able to accept or reject the first hypothesis about the relevance of the so called ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, to define position of the automotive manufacturer companies being active in Hungary in the global automotive manufacturing value chain and to create an in-depth understanding about investment incentives of the Western European firms in the country, I prepared an online survey. To test my second hypothesis about the reasons of near-shoring activity in Hungary, I conducted 3 interviews with industry experts from TIER 1 companies of different size. The targeted automotive parts manufacturers are all suppliers of the 5 OEMs present in Hungary (Audi, BMW, Mercedes, Opel and Suzuki) among others. The new results of the doctoral dissertation are the following: I can reject the first hypothesis about the relevance of ‘Smile curve’ in the Hungarian automotive manufacturing industry, because beside manufacturing activities with low added value typically, also research and development activities take place at bigger multinational companies with higher added value. I can accept the second hypothesis about near-shoring in Hungary, because beside the ‘proximity to export markets’, the cheap but skilled labour was decisive when multinationals decided to invest in the country. The ‘positive support system’, ‘favourable tax conditions’, ‘government policy’ and ‘proximity to HQ’ were aspects that companies used, but they are rather neutral factors. The ‘good infrastructure’ is not so good in the real life and the ‘cheap raw material’ is not cheap, because firms have to deal with world market prices, thus, these were not attractive to investors. Further results about the business operations of the analyzed supplier companies: The purchasing decisions for the Hungarian production happens locally decisively, either independently or with involving the headquarter. The manufactured products are typically drive chains, body parts and electric sensors and the proportion of products designated by OEMs is rather high. Western Europe is the biggest export market of the companies analysed, followed by China, North-America and the Central Eastern European region. Relocation processes are not characteristic of the firms. If so, only from other country to Hungary and it is also determined by OEMs providing new opportunities for them. In some cases, wage costs and logistics also play a role in the relocation process. Electromobility and autonomous driving are the most affecting trends in the automotive manufacturing industry. The semiconductor shortage as a serious downside risk is also the result of the pandemic. The effects of COVID-19 are becoming less pronounced today, but the semiconductor crisis is continuing. Favourable tax conditions and higher value added are the success criteria that will help the Hungarian automotive manufacturing industry to remain competitive in the future. Professional trainings, more support for SMEs and favourable legal conditions are also important aspects. Today, the CEE region, including Hungary is a net exporter of knowledge-intensive goods. To improve its global competitiveness and to be able to move into higher-value-added goods and services, the region should invest more in R&D, infrastructure, education and collaboration between companies and universities. The key players in the automotive part manufacturing has realized that value added is a very important factor in the success of an industry and it can be increased due to investment in research and development and innovation. As revealed by the research, they have already established R&D centers and joint projects with universities (e.g. departments), so companies are well on their way to producing higher added value.

- The goal of the present research was to explore the work-life balance (WLB) of young female engineers during their PhD studies. Obstacles to WLB in high-status occupations can be magnified in the male-dominated STEM (science, technology, engineering, and mathematics) fields, where women are significantly underrepresented. While women and different societal actors invest significant capitals into women’s education – and also an insufficient supply of high-skilled labour force –, women often are dissuaded from a career in science, particularly after obtaining PhD; not only in the USA and the EU member states but even in the more gender-equal Nordic countries. I propose in this dissertation that young women researchers in STEM fields face severe work-life balance-related obstacles even as early as their PhD education due to the intersection of their gender, age, parental status, nationality, and also the characteristics of their strongly male-dominated, knowledge-intensive occupation, particularly if it involves laboratory work with hazardous substances. - The research is embedded into a dual theoretical framework. While WLB theories help to understand the relationship of school, work and family life, the life course approach highlights how the critical intersection of individual and academic life courses affects WLB, especially the timing of childbearing. The research is based on a qualitative research design; 27 semi-structured interviews were conducted with female PhD students in engineering in Hungary. Two main research questions and three sub-questions were raised: 1) What dilemmas do female PhD engineering students face when trying to create a WLB? 2) Which strategies do female PhD engineering students (want to) apply to achieve WLB? --What main factors do female PhD engineering students identify that constrain and /or facilitate their WLB? -- How do studying and working in engineering influence the WLB of female PhD students? -- How do institutional and normative contexts shape the family plans of female PhD students in engineering, especially their timing of motherhood? - Results show that -- The vast majority of female PhD students in this sample were engaged in multiple roles: education, work, private and family life, which severely challenged their WLB. Their main concerns and dilemmas were when to integrate motherhood into an academic career and how to balance their life. -- PhD students were socialising in the greedy organisations of both the productivity-based neoliberal academia and the private sector. They carried heavy workloads and were further pressured by the knowledge intensity of engineering profession. Women, particularly mothers, were also solely responsible for caring and household tasks at home; therefore, they failed to follow the dominant male engineer career model – long working days without days off, even at the weekends –, which was associated with the image of the “ideal, good researcher” and a successful career. -- Interviewees frequently encountered time- and strain-based work-to-family conflicts: time-squeeze, tiredness, exhaustion, stress, strain, bad mood, insomnia and negative spillovers. They sought support from their families but lacked well-developed coping strategies. They rather used different practices to facilitate their WLB with greater or lesser success: adequate scheduling, segmentation of life domains, and communication of the boundaries between work and private life. Flexible working arrangements seemed to be a double-edged sword: it enhanced and hindered their WLB at the same time. -- The vast majority of the PhD students perceived different labour market-based uncertainties – extremely short fixed-term contracts, low income and gender-based discrimination, particularly that of mothers –, which resulted in an imbalance of work and family life. -- The inflexibility and health hazards of laboratory work particularly hindered the timing of childbearing during their academic career. -- Engineer women reported a bunch of negative experiences from their male-dominated learning and working environments that hindered their WLB and family plans: the masculine view of science, devaluation of their knowledge, unfair and humiliating treatment, isolation. Assimilation strategy was more often applied than those of humour and sensitisation. -- These women more than once delayed motherhood. Their most significant dilemma was based on the tension between the defining social norms, their biological clock and the perceived feasibility of their family plans. Women could not call any ideal period for childbearing in their profession; therefore, they named the period of dissertation writing the “least bad option”. - Research findings highlight the Hungarian case, nuance international research findings and offer intervention points to stakeholders. Results can enhance the WLB of young researchers and may contribute to the elimination of barriers to women’s professional advancement and to the increase of the proportion of women in STEM fields.

Cikkalapú disszertációm a hazai társadalmi vállalkozások üzleti sajátosságait egyfelől társadalmi vállalkozás oldalról, azon belül is az egészségügyi és szociális területeken működő társadalmi vállalkozások példáján vizsgálja, továbbá vállalkozás fejlesztői oldalról megközelítve, azon belüli is a hazai társadalmi vállalkozásokat üzleti szempontból fejlesztő szervezetek fejlesztési folyamatainak, azok során alkalmazott üzleti modelleken, eszközökön keresztül tárja fel. Kiindulópontom, hogy a társadalmi vállalkozások olyan szervezetek, amelyek kettős céllal bírnak, elsődleges céljuk valamilyen társadalmi érték megteremtése, másodlagos céljuk pedig ennek pénzügyi megvalósítása. Vizsgálatom tárgyát azok a társadalmi vállalkozások képezik, amelyek alkalmazzák az üzleti szemléletet, továbbá üzleti bevételtermelő képességgel rendelkeznek. Irodalmi áttekintésemben megvizsgáltam a társadalmi vállalkozások elméleti megközelítéseit, majd a társadalmi vállalkozások működési tipológiáját tártam fel. Üzleti működésük vizsgálatához, a társadalmi vállalkozások üzleti modelljeinek, illetve ezek fejlesztésének és fejlesztőinek szakirodalmát dolgoztam fel. A disszertáció cikkei kvalitatív és vegyes kutatási módszertannal készültek el, amelyből kettő cikk esettanulmány. A kutatások során társszerzőimmel feltártuk a hazai társadalmi vállalkozások működését befolyásoló kulcsszereplőket, továbbá finanszírozási modelleket térképeztünk fel. Megvizsgáltam a hazai fejlesztő szervezetek típusait, munkájuk folyamatait, eszközeit. Kutatásom alapján a piaci alapú működés újszerűnek mondható, vannak olyan szervezetek, amelyek fő bevételi forrásuk mellé alakítanak ki saját értékesítésből fakadó bevételi forrásokat és vannak olyanok, amelyek csak és kizárólag saját értékesítési tevékenységeikből kívánnak működni. Egyelőre a működési környezetből fakadó kulcsszereplők által generált korlátok és lehetőségek nagyban befolyásolják a társadalmi vállalkozások működését. Ennek egyik elsődleges szempontja a pénzügyi korlátok jelenléte, az állami szférától való finanszírozási függés. A fejlesztő szervezetek célja az alapvető és a már összetettebb üzleti működés átadása és fenntartása. Módszereiket és eszközeiket a hagyományos üzleti szektorból vették át, amelyeket a társadalmi vállalkozások igényeire specializálnak.

My research connects to three main disciplines: Family Business Management, Organizational Behaviour Management, and Human Resource Management. Specifically, in my thesis proposal, I study the Performance Management System and its effects on perceived justice at family businesses. For identifying the research focus and questions and developing the research design, I apply the Interactive Model (Maxwell & Loomis, 2003), which has five main components: Purposes, Conceptual Framework, Research Questions, Methods, and Validity. In this interactive model, these five components form an integrated, interacting whole. The research questions play a central role. The components are closely tied to each other, and each element can influence and be influenced by the others, rather than being linked in a linear or cyclic sequence.

A nem növekedésorientált lét feltételeinek azonosításához szükséges az uralkodó gazdasági logika megkérdőjelezése. Ehhez meg kell határozni, hogy miért szükségesek a nem növekedés logikáján alapuló alternatív gazdasági rendszerek, és melyek a jellemzői (Kallis 2011; Harangozó, Csutora és Kocsis 2018; Buch- Hansen 2018). A feladatot egyszerűsíti, ha találunk egy olyan alrendszert, amely közérdeklődésre tart számot, belső logikája egyszerűbben megfogható, nyelvezete közérthetőbb. Ilyen alrendszer a sport, ezen belül a hivatásos sport, amely nagy érdeklődés mellett zajlik, a sikerek komoly publicitást kapnak, működési logikája pedig megfeleltethető a növekedésorientált gazdasági logika összefüggéseinek, sok esetben letisztultabban is megmutatja azokat. A globalizáció erősödésével, a média térnyerésével, a szabadidő megnövekedésével, valamint a fogyasztási szokások megváltozása révén a sport egyre inkább üzletté vált (Thibault 2009; András és Havran, 2014). Egyre több támogatást igényel: gigantikus infrastruktúra, egyrészt a nemzetközi sportesemények megrendezéséhez, másrészt a szórakoztatás, mint funkció betöltéséhez; és ily módon épít a tömegturizmusra és a hiper-merchandisingra (Vrondou 2017; Vierhaus 2019). Beléptünk egy olyan korszakba, amelyben a sportot a profit elérésének potenciális eszközeként kezelik. A kutatás célja a fenntarthatóság fogalmának - annak mélyebb megértése érdekében - az emberi tevékenység egyik legversenyképesebb és leggyorsabb alrendszerére, a hivatásos sportra vetítése. A magyar olimpiaikonokkal végzett kvalitatív kutatások alapján létrehoztunk egy 23 állításból álló hivatásos sport alapú Fenntartható Sport – kérdőívet. Ezek alapján a Fenntartható (slow) sport (1) Jövőfókuszú: neveli és kezeli a felnövekvő generáció tagjait, hosszútávú tervezéssel lehetővé teszi a kiegyensúlyozott karrier megélését olyan környezetben, amelyben az emberek életre szóló fejlődési lehetőségei biztosítottak; (2) elősegíti a közösségépítést olyan értékek egyéni és társadalmi szintű közvetítésével, mint az együttműködés, boldogság és sportszerűség; (3) egy egészséges média-sport kapcsolat kialakításával eléri a dekommodifikációt (nem-áruformát), amely eredőjeként a pénzt nem célként, hanem eszközként kezeli, a sportolókat pedig emberként semmint tárgyként; és végül, ezeknek megfelelően, (4) újrafogalmazza a teljesítményt, mely tiszteletet parancsol, támogatva a jövő-fókuszt, a közösségépítést és a dekommodifikációt (nem-áruformát). A kutatás egy másik, közvetett, de nem kevésbé fontos célja, hogy előirányozzon egy kívánatos, fenntartható gazdasági-társadalmi modellt, melyben a sport egy tágabb emberi környezet része.

A külső tudás – amely a vállalaton kívülről származik – különösen értékes eleme a cég tudásvagyonának, mivel olyan betekintést enged a vállalatba, amely egyedi és gyakran nem érhető el a cég határain belül (Mintzberg, 1983). A vevők a külső tudás egyedülálló forrásai, hiszen ők azok az érintettek, akik a cég termékeiért fizetnek és ezáltal meghatározzák a vállalat üzleti teljesítményét. Ahhoz, hogy egy termék megfeleljen a vevői elvárásoknak, a cégeknek meg kell érteniük saját vevőiket, amelyben a vevőktől származó külső tudás természetesen kulcsszerepet játszik (Chichkanov, 2021). A vevők szerepe drámaian megváltozott az elmúlt években. Ennek a paradigmaváltásnak a részeként a cégek kevésbé tekintik az ügyfeleket puszta információforrásnak, hanem egyre inkább partnerként és alkotótársként gondolnak rájuk, különösen az innováció folyamatában (Prahalad és Ramaswamy, 2004). Az elmúlt években olyan új gyakorlatok jöttek létre, amelyek megváltoztatják az vevők innovációban betöltött szerepét. A hagyományos megközelítés szerint a vásárlók kizárólag a gazdasági érték kitermelésének vannak kitéve, akiket egyirányú kommunikációs áramlással kell rávenni a vásárlásra. Ez a megközelítés azonban egy összetettebb nézet felé tolódott el, ami azt sugallja, hogy a vásárlók egyben értéktársteremtők, innovatív megoldások társtervezői, értékajánlatok társtermelői és értékes tudás társfejlesztői is (Prahalad és Ramaswamy, 2004). Dolgozatom első felében szisztematikus szakirodalom áttekintést végeztem a vevői bevonás fogalomkörében. A szisztematikus szakirodalmi áttekintéseknél Tranfield et al. (2003) által jól kidolgozott irányelveket követtem. Módszertani eljárásom három szakaszból áll: (1) a potenciálisan releváns korábbi kutatások, tanulmányok azonosítása, (2) a tanulmányok relevancia azonosítása és részletes kódolása, valamint (3) a releváns tanulmányok, cikkek elemzése. Irodalomkutatásom eredményeként egy frissített, új definíciót készítettem, amelyre azért volt szükség, mert a korábbi definíciók nem fedték le teljesen a kifejezés, valamint a jelenség teljes spektrumát. Az új definíció szerint az ügyfelek bevonása a cég intenzív, gyakori és kétirányú együttműködése a vevőkkel, amely a cég kezdeményezése és ösztönzése, annak érdekében, hogy értékes vevői tudást fejlesszenek a jobb innovációs eredmények érdekében, az új termék fejlesztésének különböző szakaszaiban. A vevők bevonásának fogalmi tisztázása után sikerült megkülönböztetnem a kapcsolódó, de eltérő fogalmaktól. Empirikus kutatásom célja az volt, hogy jobban megértsem, hogyan és milyen peremfeltételek fennállása esetében vezet a vevői bevonás innovációs eredményekhez. Amint a szisztematikus szakirodalmi áttekintésből kiderült, hogy a vevői bevonás és az innováció közötti kapcsolat jól megalapozott, mégis elmondható, hogy kevésbé ismertek ennek a kapcsolatnak a peremfeltételei. Ennek fényében azokat a peremfeltételeket vizsgáltam meg, amelyek befolyásolhatják a vevői bevonás innovációra gyakorolt hatását. Az elméleti lencse, amelyet a moderátorváltozók kiválasztására választottam, a cég erőforrás alapú nézete, konkrétan a VRIO keretrendszer, amely négy feltételt tartalmaz: (Value) Érték, (Rarity) Ritkaság, (Inimitability) Másolhatóság, (Organizational fit) Szervezeti beágyazottság annak felmérésére, hogy egy erőforrás, esetemben a vevői tudás, miként képes fenntartható versenyelőnyt, azaz innovációs eredményeket generálni (Kozlenkova et al., 2014, Barney, 1991). Ezt a keretet kiegészítem egy másik stratégiai jelentőségű jellemzővel, a Sharedness-el, azaz megosztottsággal. Eredményeim szerint a vevői bevonásnak közvetlen pozitív hatása van az NPD (új termék fejlesztés) innovációs teljesítményére, ebből egyértelműen következik, hogy a vevők bevonásának hatására a kifejlesztett új termékek innovatívabbak, újszerűbbek lesznek. Az NPD pénzügyi sikereire vonatkozóan ki kell emelni, hogy a vevői bevonás ugyan anyagilag megtérül, ezért ezt fontos szem előtt tartani a döntéshozóknak, azonban azt is ki kell emelni, hogy a hatás nem közvetlen. Eredményeim szerint nagyfokú piaci turbulencia esetén, azaz kiszámíthatatlan időkben is kifizetődő az ügyfeleket bevonni az NPD folyamatba. Továbbá az eredmények igazolják, hogy a vevők bevonása nem csak a piaci turbulenciához tud jól igazodni, hanem ahhoz is, ha egy cég speciális terméket állít elő. Kutatásom alapján elmondható, hogy amikor a magas szintű ügyfélkiszolgálás fontos vállalati prioritás, a döntéshozók több értéket, több hitelt adnak a vevők által tett megállapításoknak, ezért azok jobban beépülnek a termékfejlesztési folyamatokba.

The dissertation is a combination of two distinct parts. Part 1 establishes the theory of the consolidation, while Part 2 applies it empirically by evaluating the effectiveness of electoral engineering at consolidating power. The main contributions of Part 1 are as follows: • The consolidation of power is a political, actor-focused concept that supplements the literature on democratization/democratic backsliding and is applicable as a foundation for empirical analysis. • The consolidation of power is defined as an action that meets four criteria: an actor that possesses power purposefully uses that power to increase its long-term influence or to preserve the power that it already has. • The classification of power consolidation is established using a parallel with the typology of democratic consolidation: positive consolidation increases power, negative consolidation preserves it, while neutral consolidation organizes and embeds it. • All three types of power consolidation are compatible with democracy, even though they often contribute the erosion of the quality of democracy. Nevertheless, the consolidation can sometimes even be necessary for the establishment/improvement of democracy. The main contributions of Part 2 are as follows: • Electoral engineering is an act when electoral reforms are motivated by partisan self-interest; parties create systems for their own electoral benefit, i.e. they would like to maximize their partisan bias (gain as many seats as possible for a given vote share). This is a widely accepted assumption in the literature that Part 2 intends to test empirically. • Using a novel dataset that covers each democratic election in the world between 1974 and 2017, this assumption is tested using various statistical methods (descriptive statistics, t-tests, OLS regressions, logistic regressions, and difference-in-differences analysis). • The first hypothesis posited that electoral reformers design systems that increase their partisan bias compared to their bias in the previous election. The analysis indicated no significant effect; hence the hypothesis was rejected. • The second hypothesis posited that electoral reformers design systems that are favorable to them compared to other parties (i.e. the partisan bias of reformers is higher than non-reformers). The analysis indicated no significant effect (only a minor benefit to neutral reformers and a minor detriment for proportional reformers in one of the models); hence the hypothesis was rejected. • The third hypothesis posited that electoral reformers design systems that increase their chances of reelection. The analysis indicated no significant effect; hence the hypothesis was rejected. • The fourth hypothesis posited that the direction of reforms, i.e. whether they make the system more majoritarian or more proportional depends on the direction of their popularity between the election or their partisan bias t the election preceding the reform. The analysis indicated no significant effect; hence the hypothesis was rejected. Overall, the dissertation is a combined theoretical-empirical investigation that bridges the gap between two independent strands of literature. It also establishes a larger scientific project that intends to test the general efficacy of attempts at consolidating power.