• Publicationsclose
• Research softwareclose
• Other research productsclose
• HU close
• EU close
• Hungarian close
• ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) close

A tanulmány szerzői a zene és fordítás, illetve a zenetudomány és fordítástudomány kapcsolatát kívánják felvázolni és példákkal is szemléltetni. Javaslatot tesznek a zenei fordítások problémakörének elhelyezésére a fordítástudományon belül, megemlítve a vonatkozó irodalmi, nyelvészeti és szövegtudományi kapcsolódási pontokat. Szó esik továbbá a különböző nyelvi közvetítési célok (szkoposz) elérését szolgáló eltérő fordítói döntésekről és stratégiákról. A vokális művek szövegfordításainak elemzésekor az énekelhetőség mint központi fogalom mellett – tekintettel a zenei fordítások készítőire, felhasználóira, befogadóira és kutatóira – további kulcsfontosságú tényezők (pl. felhasználási mód, befogadók előismeretei, a szöveg elhangzásának ténye és formája stb.) vizsgálata is indokolt lehet. A tanulmány szakirodalmi áttekintése egymásra is reflektáló, olykor pedig akár vitában is álló kutatási nézőpontok és eredmények összefoglalásán túl kiemelt figyelmet fordít a dalok és operák fordítási kérdéseivel foglalkozó tudományos publikációk ismertetésére. E két vokális műfaj különlegesen népszerűnek bizonyul a fordítástudományi kutatásokban, ráadásul formai és terjedelmi szempontból végleteket is képviselnek a hangszerkíséretes énekelt művek kategóriáján belül, ennek köszönhetően pedig a zenei fordítások általános jellemzőin túl a műfajhoz kötött fordítási tulajdonságok és szempontok bemutatására is alkalmasnak bizonyulnak. A szerzők szándéka szerint a tanulmány megállapításai a zenei fordítások iránt érdeklődőknek és a témával foglalkozó szakembereknek is új ismeretekkel és kutatási ötletekkel szolgálhatnak.

A jelen tanulmány a gépi fordításhoz kapcsolódó, a fordítástudományi vizsgálatok szempontjából alapvető fogalmakat és terminusokat mutatja be a hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése révén. Ez magában foglalja a számítógépes nyelvészet elhelyezhetőségét a tudományok rendszerébe; a gépi fordítás és a CAT fogalmának különböző meghatározásait; a kérdést, hogy a géppel fordított szöveg mesterséges vagy természetes nyelvű-e; az utószerkesztés lehetséges definícióit és típusait; a fordítás, a lektorálás és az utószerkesztés kapcsolatát, valamint az utószerkesztés szerepét a fordítási folyamatban. A szakirodalom összefoglalásán túl a tanulmány rámutat a fogalmak közötti ellentmondásokra, illetve javaslatokat tesz néhány ilyen ellenmondás feloldására.

A jelen kötetben a Szorongás helyett én-hatékonyság – Iskolai konfliktuskezelés és bullying intervenciós lehetőségek művészet-alapú módszerekkel (2018-1.2.1-NKP –Nemzeti Kiválósági Program) című kutatásban, hátrányos helyzetű fiatalok együttműködésével készült fórumszínházas program bemutatására és tanulságainak megfogalmazására vállalkozunk. A Covid19-világjárvány addig még soha nem tapasztalt változások szorongásával fonja körül e vállalkozás minden résztvevőjét. A fejezetek ennek a szorongásnak és a körülöttünk zajló változásra adott tudatos változtatási kísérleteknek a lenyomatai, és egyben közös tanulási folyamatunk bemutatása saját magunk és környezetünk énhatékonyságával kapcsolatban. Mindez összefonódik kutatásunk fő fókuszával, amely a fórumszínházas intervenciót mint a sűrű jelenlét tapasztalatát, a változtatási lehetőségek kipróbálásának és megélésének (szín)terét kínálja – az énhatékonyság erőforrásaként az önfelhatalmazást állítva a szorongás helyébe, ennek érvényes alternatívájaként.

Esettanulmányunk a szövegkohézió célnyelvi újraalkotásának sajátosságait tárja fel Salinger The Catcher in the Rye című műve két magyar fordításának mélyreható szövegnyelvészeti elemzése alapján, különös tekintettel a strukturális és a nem strukturális szövegkohézió célnyelvi újrateremtésének kérdéseire. A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy (1) a mű – a születése korában még szokatlan – beszélt nyelvet tükröző, szleng vonásokat is tartalmazó szövege komoly kihívást jelent a fordító számára, és (2) a kutatások tanúsága szerint bizonyos tényezők (pl. a fordítás célja és célközönsége, a szöveg fajtája, a nyelvek rendszerbeli tulajdonságai, korábbi fordítás(ok) sajátosságai) függvényében változhatnak a szövegszerűség célnyelvi megteremtésével kapcsolatos fordítói feladatok és döntések. Leíró jellegű, kvalitatív megközelítésű vizsgálatunk ezért a (nem strukturális) kohéziós szerkezet és a strukturális topikszerkezet minőségi és mennyiségi elemzése alapján térképezi fel a szövegkohézió kétféle újrateremtését kísérő szövegszintű fordítói stratégiákat. A dolgozat kitér az elemzés szempontjából releváns fordítási univerzálénak tartott jelenségek, így az explicitáció és az ismétléskerülés, valamint az újrafordítási hipotézis vizsgálatára is. Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturális és a nem strukturális kohézió célnyelvi újrateremtése során (1) szövegszintű szerkezeti eltolódások keletkeznek az angolról magyarra fordítás során; (2) az explicitációs hipotézis részben teljesül, ugyanis egyes kohéziós változókat a fordítók explicitálnak, bár ez bizonyos esetekben redundanciához vezet; (3) az ismétléskerülési hipotézis nem feltétlenül igazolható; (4) az újrafordítási hipotézis a nem strukturális kohézió vonatkozásában részben, a strukturális kohézió esetében pedig egészében teljesül.

A tanulmánykötet az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének jubileumi Országos Szakmai Konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza.

A kötet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia szak értelmileg akadályozottak pedagógiája szakiránya Felnőttek gyógypedagógiai kísérése című kurzusán született hallgatói projektmunkákat tartalmazza, melynek célja, hogy hasznos eszköztárral bővítsék a felnőtt értelmi fogyatékos, különös tekintettel az értelmileg akadályozott emberek támogatását, kísérését a mindennapokban.

A kötet célja, hogy bemutassa, milyen mobilalkalmazások és hogyan segíthetik hatékonyan sajátos nevelési igényű (elsősorban az autizmussal vagy intellektuális képességzavarral élő) tanulók tanulási és más adaptációs folyamatait a többségi oktatási környezetben, s milyen módszertani kontextusban érdemes ezekről az applikációkról gondolkodnunk. Célközönsége pedig a digitális technológiák, a módszertani innováció, a kutatási eredmények iránt nyitott pedagógus, a gyermeke számára hathatós támogatási módszereket kereső szülő, a területtel ismerkedő (leendő) szakember, s a terület felé a technológia felől közelítő olvasó.