• Publicationsclose
• Other research productsclose
• Book close
• Hungarian close

A kiadvány az Értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány hallgatóinak Felnőttek gyógypedagógiai kísérése című kurzushoz kapcsolódó projektjeinek válogatásából készült. A fókusz továbbra is az értelmileg akadályozott fiatalok, felnőttek és idősek csoportján van olyan témákkal, amelyek a mindennapokban számukra is kiemelten fontosak. Így ebben a számban a Facebook biztonságos használatával kapcsolatos társasjátékkal, a választható védőoltással kapcsolatos KÉK kiadvánnyal, valamint a szexualitás témájához kapcsolódó információs füzettel és társasjátékkal ismerkedhetnek meg az olvasók

A kötet megjelenése a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának támogatásával a Művészetek és nyelvek találkozása projekt keretében valósult meg. Szerkesztők: Tóth Etelka, Kovács Tibor, Váradi Ferenc, Váradi-Kusztos Györgyi Szakmai lektor: Szarka Júlia Nyomdai előkészítés, tördelés: Tóth Tibor A borítón Orsós Vanessza Napsugár című munkája, a 2022. évi Kányádi Sándor versmondó és versillusztrációs verseny arany fokozattal díjazott pályaműve. ISBN 978-615-5961-88-5 © Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, 2022 © Szerzők, szerkesztők, 2022 A kiadásért felelős: Dr. Pap Ferenc, a KRE PK dékánja Online kiadás Negyvenkét szerző 36 tanulmánya olvasható a kötetben. A tanulmányok a szó, a kép és a ritmus hármasának lehetséges összefüggéseit, illetve pedagógiai gyakorlatban való megjelenését vizsgálják interdiszciplináris és módszertani megközelítésben. A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán folyó kutatások és oktatómunka szellemiségének jegyében a szerzők válaszokat keresnek arra, hogy e területek miként szolgálják az értelmezést, a befogadást, az ismeretszerzést és az alkotást. A sokszínű, klasszikus témákat felsorakoztató és korunk kihívásait is előtérbe helyező tartalom kutatónak és gyakorló pedagógusnak egyaránt kínál hasznos olvasnivalót. Tartalom Bevezető.........................................................................................................................7 Alapvetések...................................................................................................................9 Csehiová Agáta: Zene – szó – kép............................................................................. 11 Farnadi Tamara: A Kokas-pedagógia adaptálási lehetősége a közoktatásban..........24 Kádár Annamária: Az élettörténet és a családtörténet szerepe az önbecsülés és a rugalmas alkalmazkodóképesség kialakulásában...........................................39 Vetésforgó................................................................................................................... 51 Deme Tamás: Szó, kép, zene, mozdulat, ritmus........................................................ 53 Fülöp Márta Marianna – Szabó János: Szó – kép – ritmus együttesen.....................65 Neumayerné Streitman Krisztina: Robin Hood: a legenda, a képek és a filmek brit történelem- és országismeret-tanórákon..........................................................78 Szűcs Antal Mór – Ványi Ágnes: Mesefolyam és zenezörej viszonya a Mesezene módszerben.........................................................................................89 Velich Andrea: A filmek és a multiperspektivitás használata Boleyn Anna tanításában........................................................................................97 Füzérek....................................................................................................................... 111 Cseke-Marosi Eszter: Komplex hagyománypedagógia az óvodában...................... 113 Cseppentő Krisztina: Egy másik műfaj képei – a nevelés fogalmának történeti változásához........................................................................................... 125 Fehér Ágota: Megkapaszkodás szerepe dadogó gyermekek megnyugvásának folyamatában a személyközpontú játékterápia eszköztárának alkalmazásával... 135 Kanczné Nagy Katalin: A művészet-pedagógia-pszichológia metszetében............ 145 Kun Mária: Képes beszédek, beszédes képek és zenék szerepe a hittanoktatásban................................................................................................. 156 Kőnig-Görögh Dóra – Török Ibolya – Gyimóthy Gergely: A mozgás komplexitása......................................................................................................... 165 Penksza Károly – Kemény Gabriella: Az „ötszirmú” tulipán................................. 177 Farkasné Farkas Aranka – Talapka Zsuzsanna: Nyitnikék..................................... 187 Testvérmúzsák.......................................................................................................... 197 Havas Judit: Ady és Latinovits találkozásának elkerülhetetlensége....................... 199 Erdélyi Erzsébet: Szótlan irodalom, azaz rajzoljunk verset!................................... 210 Kemény Gabriella: A nyúl, a róka és a farkas – avagy az állatmesék hőseinek valódi arca..............................................................................................224 Lehoczky Mária Magdolna: „In illo tempore...” – néhány kulcs a bibliai történetek elbeszéléséhez......................................................................................234 Péri-Nagy Zsuzsanna: Középkori olvasók mint bibliodráma-szereplők – Nicholas Love Mirrourja....................................................................................... 243 Székely Noémi: Sokszínű papírszínház – az élmény eszköze................................. 251 Váradi Ferenc: Képregényvakság az ifjúsági kultúrában és a gyermekirodalomban......................................................................................... 259 Váradi-Kusztos Györgyi: Pünkösd felé, pünkösd után............................................269 Találkozások............................................................................................................277 Fazekasné Fenyvesi Margit: Olvasástanítás fonomimikával – a komplex elvű fonomimika........................................................................................................... 279 Kiss Margit: Szavak, jelek, szótár............................................................................287 Kovács Tibor Attila: Funkcionális nyelvszemlélet, irányhármasság, határozóragok alsó tagozatos nyelvtankönyvekben és egy magyar nyelvkönyvben..........297 Lőrincz Gábor: Párkány és Esztergom nyelvi tájképe............................................. 315 Pompor Zoltán: Kép és szöveg összjátéka a református tananyagfejlesztés műhelyében........................................................................................................... 326 Tóth Etelka – Bartha Csilla: A jelnyelv és a hangzó nyelv találkozása................... 337 Tárogató.................................................................................................................... 345 Kinczler Zsuzsanna: A csodafa............................................................................... 347 Köncse Kriszta: Elvarázsolt világok zenében, képekben, mesékben...................... 357 Orisek Márta: Integrált művészeti nevelés az iskolai könyvtárban bábjátékos mesedramatizálással............................................................................................. 373 Somodi Ildikó: Miről szól a kép?............................................................................. 385 Tamás Margit: Képes beszéd – képi nyelv – zenei nyelv......................................... 395 Tóth-Bakos Anita: Zeneoktatás és zeneterápia........................................................409

A kötet megjelenése a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának támogatásával a Művészetek és nyelvek találkozása projekt keretében valósult meg. Szerkesztők: Tóth Etelka, Kovács Tibor, Váradi Ferenc, Váradi-Kusztos Györgyi Szakmai lektor: Szarka Júlia Nyomdai előkészítés, tördelés: Tóth Tibor A borítón Orsós Vanessza Napsugár című munkája, a 2022. évi Kányádi Sándor versmondó és versillusztrációs verseny arany fokozattal díjazott pályaműve. ISBN 978-615-5961-88-5 © Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, 2022 © Szerzők, szerkesztők, 2022 A kiadásért felelős: Dr. Pap Ferenc, a KRE PK dékánja Online kiadás Negyvenkét szerző 36 tanulmánya olvasható a kötetben. A tanulmányok a szó, a kép és a ritmus hármasának lehetséges összefüggéseit, illetve pedagógiai gyakorlatban való megjelenését vizsgálják interdiszciplináris és módszertani megközelítésben. A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karán folyó kutatások és oktatómunka szellemiségének jegyében a szerzők válaszokat keresnek arra, hogy e területek miként szolgálják az értelmezést, a befogadást, az ismeretszerzést és az alkotást. A sokszínű, klasszikus témákat felsorakoztató és korunk kihívásait is előtérbe helyező tartalom kutatónak és gyakorló pedagógusnak egyaránt kínál hasznos olvasnivalót. Tartalom Bevezető.........................................................................................................................7 Alapvetések...................................................................................................................9 Csehiová Agáta: Zene – szó – kép............................................................................. 11 Farnadi Tamara: A Kokas-pedagógia adaptálási lehetősége a közoktatásban..........24 Kádár Annamária: Az élettörténet és a családtörténet szerepe az önbecsülés és a rugalmas alkalmazkodóképesség kialakulásában...........................................39 Vetésforgó................................................................................................................... 51 Deme Tamás: Szó, kép, zene, mozdulat, ritmus........................................................ 53 Fülöp Márta Marianna – Szabó János: Szó – kép – ritmus együttesen.....................65 Neumayerné Streitman Krisztina: Robin Hood: a legenda, a képek és a filmek brit történelem- és országismeret-tanórákon..........................................................78 Szűcs Antal Mór – Ványi Ágnes: Mesefolyam és zenezörej viszonya a Mesezene módszerben.........................................................................................89 Velich Andrea: A filmek és a multiperspektivitás használata Boleyn Anna tanításában........................................................................................97 Füzérek....................................................................................................................... 111 Cseke-Marosi Eszter: Komplex hagyománypedagógia az óvodában...................... 113 Cseppentő Krisztina: Egy másik műfaj képei – a nevelés fogalmának történeti változásához........................................................................................... 125 Fehér Ágota: Megkapaszkodás szerepe dadogó gyermekek megnyugvásának folyamatában a személyközpontú játékterápia eszköztárának alkalmazásával... 135 Kanczné Nagy Katalin: A művészet-pedagógia-pszichológia metszetében............ 145 Kun Mária: Képes beszédek, beszédes képek és zenék szerepe a hittanoktatásban................................................................................................. 156 Kőnig-Görögh Dóra – Török Ibolya – Gyimóthy Gergely: A mozgás komplexitása......................................................................................................... 165 Penksza Károly – Kemény Gabriella: Az „ötszirmú” tulipán................................. 177 Farkasné Farkas Aranka – Talapka Zsuzsanna: Nyitnikék..................................... 187 Testvérmúzsák.......................................................................................................... 197 Havas Judit: Ady és Latinovits találkozásának elkerülhetetlensége....................... 199 Erdélyi Erzsébet: Szótlan irodalom, azaz rajzoljunk verset!................................... 210 Kemény Gabriella: A nyúl, a róka és a farkas – avagy az állatmesék hőseinek valódi arca..............................................................................................224 Lehoczky Mária Magdolna: „In illo tempore...” – néhány kulcs a bibliai történetek elbeszéléséhez......................................................................................234 Péri-Nagy Zsuzsanna: Középkori olvasók mint bibliodráma-szereplők – Nicholas Love Mirrourja....................................................................................... 243 Székely Noémi: Sokszínű papírszínház – az élmény eszköze................................. 251 Váradi Ferenc: Képregényvakság az ifjúsági kultúrában és a gyermekirodalomban......................................................................................... 259 Váradi-Kusztos Györgyi: Pünkösd felé, pünkösd után............................................269 Találkozások............................................................................................................277 Fazekasné Fenyvesi Margit: Olvasástanítás fonomimikával – a komplex elvű fonomimika........................................................................................................... 279 Kiss Margit: Szavak, jelek, szótár............................................................................287 Kovács Tibor Attila: Funkcionális nyelvszemlélet, irányhármasság, határozóragok alsó tagozatos nyelvtankönyvekben és egy magyar nyelvkönyvben..........297 Lőrincz Gábor: Párkány és Esztergom nyelvi tájképe............................................. 315 Pompor Zoltán: Kép és szöveg összjátéka a református tananyagfejlesztés műhelyében........................................................................................................... 326 Tóth Etelka – Bartha Csilla: A jelnyelv és a hangzó nyelv találkozása................... 337 Tárogató.................................................................................................................... 345 Kinczler Zsuzsanna: A csodafa............................................................................... 347 Köncse Kriszta: Elvarázsolt világok zenében, képekben, mesékben...................... 357 Orisek Márta: Integrált művészeti nevelés az iskolai könyvtárban bábjátékos mesedramatizálással............................................................................................. 373 Somodi Ildikó: Miről szól a kép?............................................................................. 385 Tamás Margit: Képes beszéd – képi nyelv – zenei nyelv......................................... 395 Tóth-Bakos Anita: Zeneoktatás és zeneterápia........................................................409

(Budapest: Kairosz Kiadó 2012) 142 [Magyarnak lenni CIII] Az ártatlanság kora: gyermekkor és ifjúság Pécsett 5 Föld alatt és föld felett: bányából az egyetemre 45 Az oroszlán barlangjában: akadémiai kutatóintézetben 87 »Nem középiskolás fokon…«: ELTE és Bibó Kollégium 113 Kormányműködés közelről: miniszterelnöki tanácsadó 117 A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 130 Néhány szó országunk állapotáról 134 könyvbemutatójára Pécsett az Elefántos Házban Andrásfalvy Bertalannal beszélgetve 2013. március 5-én lásd

(Budapest: Kairosz Kiadó 2012) 142 [Magyarnak lenni CIII] Az ártatlanság kora: gyermekkor és ifjúság Pécsett 5 Föld alatt és föld felett: bányából az egyetemre 45 Az oroszlán barlangjában: akadémiai kutatóintézetben 87 »Nem középiskolás fokon…«: ELTE és Bibó Kollégium 113 Kormányműködés közelről: miniszterelnöki tanácsadó 117 A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 130 Néhány szó országunk állapotáról 134

Az Odüsszeia XXII. énekében a dalnok, bizonyos Phémiosz Terpiadész a kérőkkel könyörtelenül végző Odüsszeuszhoz folyamodik, hogy kímélje meg az életét. Phémiosz érvelése lefegyverző, a szó szoros értelmében. A költő arra figyelmezteti a kérők vérétől csatakos királyt, hogy ha őt is megöli, azt meg fogja bánni. Az argumentáció hibátlan: „Mert magad is megbánod majd, ha megölted a lantost, engem, az istenek és a halandók ének-adóját.” A könyörgés lényegi része azonban ez: a dalnok lelkébe, aki saját magát tanította a dalra („autodidaktos”), „az isten mindenféle dal ösvényét ültette el”. A zárósor pedig ellenállhatatlan: „téged mint istent zenglek: ne akarj lenyakazni.” A költő folyamodása sikerrel zárul, és a dalnok így az Odüsszeia egyik nagy túlélője lesz. Neve és az apai neve „beszélő név”: a Phémiosz az „isteni szó, jövendölés, kinyilatkoztatás, hírnév, monda” stb. jelentésű phémé főnév származéka, Terpiadész pedig a terpein „gyönyörködtet” igére megy vissza. 2700 évvel Homérosz után különös módon fordítja ki Phémiosz argumentációját az Oszip Mandelstamnak tulajdonított bon mot: „Sehol a világon nincsen akkora becsülete az irodalomnak, mint nálunk, Oroszországban, ahol egy versért megölhetik az embert.” Phémiosz és Mandelstam ugyanarról beszélnek: a költészet becsületéről. _____________________________________ Mezősi Miklós úgy megy szembe a költészet hagyományaival, hogy eközben a lehető leghagyományosabb marad: egy archaikus, mára már homályba vesző hagyományba kapcsolódik, abba az antik tradícióba, amikor az ékes és mulatságos kommunikáció természetes eszköze volt a vers, amikor a költői megszólalás az érvelés közege, a többértelműségek játékos vagy jelentőségteljes átadásának csaknem mindennapi módja lehetett. Ez a váratlan visszafordulás, ennek a másik hagyománynak a kiaknázása és felhasználása teszi meglepővé Mezősi költeményeit. Mezősi pazar mesterségbeli tudással zsonglőrködik mindenféle antik versformával; azt az illúziót kelti, hogy ekként megszólalni – az alkalmiságot nem kiküszöbölve, a klasszikus hagyományt ennyire komolyan véve – teljesen természetes, de főleg: izgalmas, érdekes, játékos gesztus, aminek nemcsak befogadása, de létrehozása sem jelenthet semmiféle problémát. A sorokban megbúvó csavarokat, a sokszoros szójátékok bonyodalmait talán csak sokadik olvasásra érzékeljük. Nem ezek csillognak az előtérben. A hemzsegő intertextuális utalások, a klasszikus reminiszcenciák, a költészeti tradíció fölényes birtoklását mutató utalások és idézetek révén Mezősi ezáltal is összekapcsolja az általa művelt, régi mintákhoz visszanyúló, s ezért nagyon is „egzotikus”, idegen, furcsa költészetet a költői beszéd ma érvényes hagyományával. Kálmán C. György