• Publicationsclose
• 2013-2022close
• Hungarian close
• ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) close

A tanulmány az egészségügyi kommunikáció egyik központi szövegtípusának, a tájékoztató szövegek vizsgálatán keresztül mutatja be az intralingvális és interlingvális fordítás eredményeképpen kapott szövegek főbb pragmatikai jellemzőit. A funkcionális pragmatikai keretben végzett kvalitatív kutatás párhuzamos korpuszelemzésre épül. Az 1,7 millió szövegszóból álló korpusz az interneten ingyenesen elérhető COVID1001 fordítócsoport angolról magyarra fordított tájékoztató szövegeiből áll. A korpuszépítés- és elemzés a Sketch Engine szoftverben történt manuális és gépi funkciók (word sketch, Thesaurus, párhuzamos konkordancia) használatával. Az eredmények alapján a szövegek szerzői igyekeznek a partnerségen alapuló orvos-beteg kapcsolat nyelvi kidolgozására, gyakran alkalmaznak informális nyelvi elemeket, megjelenítik a társas viszonyokat. Fontos szerepet kap az attitűd- és személydeixis, megjelenik a tegezési forma, a betegek érzelmi dimenziójának kidolgozása. Az interlingvális fordítás folyamatában eltolódás azonosítható a betegségeket és a betegeket leíró kollokációkban, metaforákban, litotészeken és antonim fordításon alapuló tiltásokban és felszólításokban.

A jelnyelvi tolmácsolással foglalkozó kutatások tervezésénél, a kutatási paradigma és módszertan kiválasztásánál a társadalomtudományi kutatásokhoz hasonló etikai szempontokat kell a kutatónak figyelembe vennie. A jelnyelvi tolmácsolás kutatásában az etikai paradigmák fontosságát elsősorban az indokolja, hogy a kutatásban érintettek vagy résztevők, a jelnyelvhasználó siket személyek egy, az esélyegyenlőség szempontjából társadalmilag hátrányos helyzetű, sérülékeny csoport tagjai. A jelen szakirodalmi áttekintés célja, hogy bemutassa a kisebbségi, társadalmi hatalommal nem rendelkező közösségekben való kutatás során alkalmazott részvételi kutatási paradigmát és módszereket, melyeket a társadalomtudományokból átvettek a siket tanulmányok témakörében vizsgálódó kutatók, és alkalmazásuk elvárható a jelnyelvi tolmácsolás kutatásában is.

Esettanulmányunk a szövegkohézió célnyelvi újraalkotásának sajátosságait tárja fel Salinger The Catcher in the Rye című műve két magyar fordításának mélyreható szövegnyelvészeti elemzése alapján, különös tekintettel a strukturális és a nem strukturális szövegkohézió célnyelvi újrateremtésének kérdéseire. A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy (1) a mű – a születése korában még szokatlan – beszélt nyelvet tükröző, szleng vonásokat is tartalmazó szövege komoly kihívást jelent a fordító számára, és (2) a kutatások tanúsága szerint bizonyos tényezők (pl. a fordítás célja és célközönsége, a szöveg fajtája, a nyelvek rendszerbeli tulajdonságai, korábbi fordítás(ok) sajátosságai) függvényében változhatnak a szövegszerűség célnyelvi megteremtésével kapcsolatos fordítói feladatok és döntések. Leíró jellegű, kvalitatív megközelítésű vizsgálatunk ezért a (nem strukturális) kohéziós szerkezet és a strukturális topikszerkezet minőségi és mennyiségi elemzése alapján térképezi fel a szövegkohézió kétféle újrateremtését kísérő szövegszintű fordítói stratégiákat. A dolgozat kitér az elemzés szempontjából releváns fordítási univerzálénak tartott jelenségek, így az explicitáció és az ismétléskerülés, valamint az újrafordítási hipotézis vizsgálatára is. Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturális és a nem strukturális kohézió célnyelvi újrateremtése során (1) szövegszintű szerkezeti eltolódások keletkeznek az angolról magyarra fordítás során; (2) az explicitációs hipotézis részben teljesül, ugyanis egyes kohéziós változókat a fordítók explicitálnak, bár ez bizonyos esetekben redundanciához vezet; (3) az ismétléskerülési hipotézis nem feltétlenül igazolható; (4) az újrafordítási hipotézis a nem strukturális kohézió vonatkozásában részben, a strukturális kohézió esetében pedig egészében teljesül.

A jelen kötetben a Szorongás helyett én-hatékonyság – Iskolai konfliktuskezelés és bullying intervenciós lehetőségek művészet-alapú módszerekkel (2018-1.2.1-NKP –Nemzeti Kiválósági Program) című kutatásban, hátrányos helyzetű fiatalok együttműködésével készült fórumszínházas program bemutatására és tanulságainak megfogalmazására vállalkozunk. A Covid19-világjárvány addig még soha nem tapasztalt változások szorongásával fonja körül e vállalkozás minden résztvevőjét. A fejezetek ennek a szorongásnak és a körülöttünk zajló változásra adott tudatos változtatási kísérleteknek a lenyomatai, és egyben közös tanulási folyamatunk bemutatása saját magunk és környezetünk énhatékonyságával kapcsolatban. Mindez összefonódik kutatásunk fő fókuszával, amely a fórumszínházas intervenciót mint a sűrű jelenlét tapasztalatát, a változtatási lehetőségek kipróbálásának és megélésének (szín)terét kínálja – az énhatékonyság erőforrásaként az önfelhatalmazást állítva a szorongás helyébe, ennek érvényes alternatívájaként.

A tanulmánykötet az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének jubileumi Országos Szakmai Konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza.

A kötet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia szak értelmileg akadályozottak pedagógiája szakiránya Felnőttek gyógypedagógiai kísérése című kurzusán született hallgatói projektmunkákat tartalmazza, melynek célja, hogy hasznos eszköztárral bővítsék a felnőtt értelmi fogyatékos, különös tekintettel az értelmileg akadályozott emberek támogatását, kísérését a mindennapokban.

A kötet célja, hogy bemutassa, milyen mobilalkalmazások és hogyan segíthetik hatékonyan sajátos nevelési igényű (elsősorban az autizmussal vagy intellektuális képességzavarral élő) tanulók tanulási és más adaptációs folyamatait a többségi oktatási környezetben, s milyen módszertani kontextusban érdemes ezekről az applikációkról gondolkodnunk. Célközönsége pedig a digitális technológiák, a módszertani innováció, a kutatási eredmények iránt nyitott pedagógus, a gyermeke számára hathatós támogatási módszereket kereső szülő, a területtel ismerkedő (leendő) szakember, s a terület felé a technológia felől közelítő olvasó.