• Publicationsclose
• 2013-2022close
• Open Access close
• HU close
• EU close
• Hungarian close
• ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) close

A tanulmány szerzői a zene és fordítás, illetve a zenetudomány és fordítástudomány kapcsolatát kívánják felvázolni és példákkal is szemléltetni. Javaslatot tesznek a zenei fordítások problémakörének elhelyezésére a fordítástudományon belül, megemlítve a vonatkozó irodalmi, nyelvészeti és szövegtudományi kapcsolódási pontokat. Szó esik továbbá a különböző nyelvi közvetítési célok (szkoposz) elérését szolgáló eltérő fordítói döntésekről és stratégiákról. A vokális művek szövegfordításainak elemzésekor az énekelhetőség mint központi fogalom mellett – tekintettel a zenei fordítások készítőire, felhasználóira, befogadóira és kutatóira – további kulcsfontosságú tényezők (pl. felhasználási mód, befogadók előismeretei, a szöveg elhangzásának ténye és formája stb.) vizsgálata is indokolt lehet. A tanulmány szakirodalmi áttekintése egymásra is reflektáló, olykor pedig akár vitában is álló kutatási nézőpontok és eredmények összefoglalásán túl kiemelt figyelmet fordít a dalok és operák fordítási kérdéseivel foglalkozó tudományos publikációk ismertetésére. E két vokális műfaj különlegesen népszerűnek bizonyul a fordítástudományi kutatásokban, ráadásul formai és terjedelmi szempontból végleteket is képviselnek a hangszerkíséretes énekelt művek kategóriáján belül, ennek köszönhetően pedig a zenei fordítások általános jellemzőin túl a műfajhoz kötött fordítási tulajdonságok és szempontok bemutatására is alkalmasnak bizonyulnak. A szerzők szándéka szerint a tanulmány megállapításai a zenei fordítások iránt érdeklődőknek és a témával foglalkozó szakembereknek is új ismeretekkel és kutatási ötletekkel szolgálhatnak.

A jelen tanulmány a gépi fordításhoz kapcsolódó, a fordítástudományi vizsgálatok szempontjából alapvető fogalmakat és terminusokat mutatja be a hazai és a nemzetközi szakirodalom áttekintése révén. Ez magában foglalja a számítógépes nyelvészet elhelyezhetőségét a tudományok rendszerébe; a gépi fordítás és a CAT fogalmának különböző meghatározásait; a kérdést, hogy a géppel fordított szöveg mesterséges vagy természetes nyelvű-e; az utószerkesztés lehetséges definícióit és típusait; a fordítás, a lektorálás és az utószerkesztés kapcsolatát, valamint az utószerkesztés szerepét a fordítási folyamatban. A szakirodalom összefoglalásán túl a tanulmány rámutat a fogalmak közötti ellentmondásokra, illetve javaslatokat tesz néhány ilyen ellenmondás feloldására.

A jelen kötetben a Szorongás helyett én-hatékonyság – Iskolai konfliktuskezelés és bullying intervenciós lehetőségek művészet-alapú módszerekkel (2018-1.2.1-NKP –Nemzeti Kiválósági Program) című kutatásban, hátrányos helyzetű fiatalok együttműködésével készült fórumszínházas program bemutatására és tanulságainak megfogalmazására vállalkozunk. A Covid19-világjárvány addig még soha nem tapasztalt változások szorongásával fonja körül e vállalkozás minden résztvevőjét. A fejezetek ennek a szorongásnak és a körülöttünk zajló változásra adott tudatos változtatási kísérleteknek a lenyomatai, és egyben közös tanulási folyamatunk bemutatása saját magunk és környezetünk énhatékonyságával kapcsolatban. Mindez összefonódik kutatásunk fő fókuszával, amely a fórumszínházas intervenciót mint a sűrű jelenlét tapasztalatát, a változtatási lehetőségek kipróbálásának és megélésének (szín)terét kínálja – az énhatékonyság erőforrásaként az önfelhatalmazást állítva a szorongás helyébe, ennek érvényes alternatívájaként.

Esettanulmányunk a szövegkohézió célnyelvi újraalkotásának sajátosságait tárja fel Salinger The Catcher in the Rye című műve két magyar fordításának mélyreható szövegnyelvészeti elemzése alapján, különös tekintettel a strukturális és a nem strukturális szövegkohézió célnyelvi újrateremtésének kérdéseire. A vizsgálat relevanciáját az adja, hogy (1) a mű – a születése korában még szokatlan – beszélt nyelvet tükröző, szleng vonásokat is tartalmazó szövege komoly kihívást jelent a fordító számára, és (2) a kutatások tanúsága szerint bizonyos tényezők (pl. a fordítás célja és célközönsége, a szöveg fajtája, a nyelvek rendszerbeli tulajdonságai, korábbi fordítás(ok) sajátosságai) függvényében változhatnak a szövegszerűség célnyelvi megteremtésével kapcsolatos fordítói feladatok és döntések. Leíró jellegű, kvalitatív megközelítésű vizsgálatunk ezért a (nem strukturális) kohéziós szerkezet és a strukturális topikszerkezet minőségi és mennyiségi elemzése alapján térképezi fel a szövegkohézió kétféle újrateremtését kísérő szövegszintű fordítói stratégiákat. A dolgozat kitér az elemzés szempontjából releváns fordítási univerzálénak tartott jelenségek, így az explicitáció és az ismétléskerülés, valamint az újrafordítási hipotézis vizsgálatára is. Az eredmények azt mutatják, hogy a strukturális és a nem strukturális kohézió célnyelvi újrateremtése során (1) szövegszintű szerkezeti eltolódások keletkeznek az angolról magyarra fordítás során; (2) az explicitációs hipotézis részben teljesül, ugyanis egyes kohéziós változókat a fordítók explicitálnak, bár ez bizonyos esetekben redundanciához vezet; (3) az ismétléskerülési hipotézis nem feltétlenül igazolható; (4) az újrafordítási hipotézis a nem strukturális kohézió vonatkozásában részben, a strukturális kohézió esetében pedig egészében teljesül.

A tanulmánykötet az 50 éves Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének jubileumi Országos Szakmai Konferenciáján elhangzott előadásokat tartalmazza.

A kötet az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógia szak értelmileg akadályozottak pedagógiája szakiránya Felnőttek gyógypedagógiai kísérése című kurzusán született hallgatói projektmunkákat tartalmazza, melynek célja, hogy hasznos eszköztárral bővítsék a felnőtt értelmi fogyatékos, különös tekintettel az értelmileg akadályozott emberek támogatását, kísérését a mindennapokban.

A kötet célja, hogy bemutassa, milyen mobilalkalmazások és hogyan segíthetik hatékonyan sajátos nevelési igényű (elsősorban az autizmussal vagy intellektuális képességzavarral élő) tanulók tanulási és más adaptációs folyamatait a többségi oktatási környezetben, s milyen módszertani kontextusban érdemes ezekről az applikációkról gondolkodnunk. Célközönsége pedig a digitális technológiák, a módszertani innováció, a kutatási eredmények iránt nyitott pedagógus, a gyermeke számára hathatós támogatási módszereket kereső szülő, a területtel ismerkedő (leendő) szakember, s a terület felé a technológia felől közelítő olvasó.

Az újrafordítások korában számos kutatás foglalkozik az újrafordítások miértjeinek és mikéntjeinek nyelvészeti aspektusaival, keveset tudunk azonban arról, hogy a különféle szövegszintű változók célnyelvi újrateremtését milyen fordítói stratégiák és (esetlegesen) milyen szövegszintű eltolódások kísérik. Berman (1990) újrafordítási hipotézise szerint, melyet Chesterman fejlesztett tovább (2000) az újrafordítások közelebb állnak az eredeti műhöz, mint a korábban megjelenők. E gondolat vezetett el Károly és mtsai. (2022, megjelenés alatt) esettanulmányához, amely a szövegszintű változók (Károly 2014a) közül a kohéziós szerkezet fordítási „viselkedését” tárja fel ebből a szempontból Salinger The Catcher in the Rye c. műve és magyar fordításai korpuszán, és arra mutat rá, hogy a kohéziós változóknak csak egy része támasztja alá a hipotézist. Feltáró jellegű és kvalitatív megközelítésű esettanulmányunk ezt a munkát viszi tovább, hogy a lineáris kohéziós adatokat makrostrukturális változókkal kiegészítve információt nyújtson arról, hogy a regény fordításai hogyan teremtik újra az eredeti mű szövegkoherenciájának egyes makroszerkezeti (makropropozicionális és kapcsolódási propozicionális) aspektusait, és mennyiben támasztják alá az újrafordítási hipotézist. Az eredmények azt mutatják, hogy a Hoey (1991) ismétlésmodellje alapján végzett makropropozicionális korpuszelemzés adatai bizonyítják az újrafordítási hipotézist, ugyanakkor a Mann és Thompson (1986) féle retorikaistruktúra-elemzéssel feltárt kapcsolódási propozíciók nem mutatnak jelentős különbséget a vizsgált szövegek retorikai szerkezetében. Egymásnak ellentmondó eredményeink további kutatási kérdéseket vetnek fel az újrafordítást és Chesterman hipotézisét illetően egyaránt.