• Publicationsclose
• 2013-2022close
• Open Access close
• HU close
• EU close
• ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) close

Az írás kétségtelenül az emberiség egyik legfontosabb „találmánya”. A mai modern társadalmak egyszerűen elképzelhetetlenek lennének az írás (és olvasás) nélkül. Azt viszont talán még nehezebb elképzelni, mekkora hatalommal bírtak az ókori kultúrákban azok, akik birtokában voltak az írás és olvasás képességének. A történelem során jelenlegi ismereteink szerint négy helyen alakult ki önállóan az írás: Mezopotámiában az ékírás (i. e. 3400-3300 körül), Egyiptomban a hieroglif írás (i. e. 3200 táján), Kína területén a jóslócsontírás (i. e. 1200 körül) és Közép-Amerikában az olmék kultúra egy, az egyiptomi hieroglifhez hasonló írása (nagyjából i. e. 900-500 idején). A mezopotámiai és az egyiptomi írással ellentétben azonban a kínai jóslócsontírás megjelenése a Shang-korban egyértelműen nem a kínai írás kialakulásának kezdőpontja, hiszen a jóslócsontfeliratokon szereplő szövegek már egy fejlett és teljes írásrendszerről tanúskodnak. A kérdés az, hogy van-e bármiféle bizonyíték, amely egyértelműen alátámasztja azt az elméletet, hogy az írás Kínában már a Shang-dinasztia előtt létezett.

Birtalan Ágnes emlékezése Kara Györgyre, a Kelet-kutatás nemzetközileg elismert egyéniségére. Az emlékezést Kara György műveinek válogatott bibliográfiája követi.

A jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetőjének, Xi Jinpingnek a beszédeiben feltárja a metaforák jellemzőit és retorikai szerepét. Ennek eszköze két olyan szövegkorpusz vizsgálata, amelyek a 2013 és 2021 közötti időszakból Xi elnök kilenc-kilenc felszólalását tartalmazzák. A tanulmány bemutatja, hogy a KKP vezetője előszeretettel alkalmaz metaforákat, számos esetben él azok szövegszervező funkciójával. Xi elnök metaforáinak egy része univerzális, amelyeknek alapja lehet az emberiség kollektív történelme (háború, rabság); a közös tudás; a speciális szaknyelv; az emberi tapasztalás (születés, tanulás, utazás, a test működése, sport); a társadalomban élés (szomszédság, család); a természeti jelenségek. Vannak azonban kultúraspecifikus metaforák is, amelyek merítenek a kínai történetekből, legendákból, a kínaiak mindennapi életéből. Sőt, a KKP kommunikációjában jelentős politikai szlogenek is gyakran épülnek metaforákra. A kínaiak gondolkodásában meglévő metaforikusság legkézzelfoghatóbb jele pedig az idiomatikus kifejezésekben rejlik.

The Buddhāvataṃsaka-sūtra, which served as an ideological foundation for the establishment and gradual development of the Huayan school, is one of the most influential Mahāyāna sūtras in East Asian Buddhism. This article shows how the exegetical tradition that focused on the study of this scripture was started by the scholar monks of the Dilun school, who highly valued the Vasubandhu’s commentary on the Daśabhūmika-sūtra chapter of the Buddhāvataṃsaka-sūtra, and was completed during the Tang dynasty by the masters of the Buddhist exegesis, who later were venerated as patriarchs of the Huayan school. A Buddhāvataṃsaka-sūtra az egyik legjelentősebb Mahāyāna sūtra Kelet-Ázsiában, amely alapján a kínai buddhizmus egyik iskolája, a Huayan megalkotta sajátos tanításait. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy Kínában miként kezdődött el ennek a műnek az egzegetikai tanulmányozása a Dilun iskola tudós szerzetesei által, akik a Buddhāvataṃsaka-sūtra egyik fejezetét, a Daśabhūmika-sūtrát tanulmányozták Vasubandhu kommentárjának segítségével, és hogyan érte el a csúcspontját a Tang-kori mesterek által, akikek később a Huayan-iskola pátriákáiként tiszteltek.

This study is about the African American Harlem Renaissance star Zora Neale Hurston and her link to this movement. She was perceived negatively by some central male figures in this movement because she didn’t follow the trend of “propaganda” for “race lifting.” She was accused of presenting a very negative image of African Americans. This image matches the stereotypical white views of the black. They believed such an image must be suppressed or marginalized in favour of something more urgent that serves the black as a whole. Others found in this approach an attempt on Hurston's part to reach and make her voice heard for the white and her interests with white publishers. In fact, she was a folklorist and anthropologist dedicated to preserving the African American heritage. She transcended the “race people” for an objective and scientific representation of her people. She examines the relationship between Hurston’s text and culture as a text, her role as outsider/ insider in telling the black folktales, occupying an anthropologist job that is classified as exclusively masculine and done by the white.

Az eljárási kötelezettség mind a jogállamiság elvéhez, azon belül is a közigazgatás legalitásához, mind a megfelelő ügyintézéshez való alapjoghoz szorosan kapcsolódó fontos jogintézmény. Az eljárási kötelezettség elmulasztása a közigazgatás mulasztásainak tágabb rendszerébe ágyazódik, amelyben számos jogintézmény hivatott arra, hogy a közigazgatás tétlenségével szemben jogvédelmet biztosítson a mulasztás révén sérelmet szenvedett személyeknek. A tanulmány elsőként a magyar jogban kialakított fogalmi rendszert, annak fokozatos kialakulását vizsgálja. Ezt követően röviden bemutatja a 2018 óta rendelkezésre álló mulasztási per legfontosabb szabályait. Mivel a közigazgatási belső jogorvoslati rendszer is sokat változott az elmúlt években, amelyek a mulasztásokkal szembeni fellépési lehetőségekre is hatással voltak, ezeket a fejlődési vonalakat is bemutatja a tanulmány, így helyezve a mulasztási per előfeltételével kapcsolatos legújabb kúriai jogegységi döntés megállapítását a legutóbbi évek jogalkotási folyamatainak kontextusába helyezve.