Advanced search in
Research products
arrow_drop_down
Searching FieldsTerms
Any field
arrow_drop_down
includes
arrow_drop_down
Include:
36 Research products, page 1 of 4

  • Research data
  • Research software
  • Other research products
  • 2012-2021
  • HU
  • Hungarian
  • COVID-19

10
arrow_drop_down
Date (most recent)
arrow_drop_down
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Molnár, Endre Mihály;
    Country: Hungary

    Jelen disszertáció célja az állam finanszírozói szerepének feltárása a startup ökoszisztémában, különös tekintettel a magyar startup ökoszisztémára. A téma feldolgozását a startup ökoszisztéma fogalmának meghatározásával és az ökoszisztéma tagjainak holisztikus áttekintésével kezdem. Ezt négy jelentős tanulmány követi, melyekben a magyar startup ökoszisztéma és az állami kockázati tőkefinanszírozás szerepét tárom fel világ és magyar viszonylatban egyaránt. Az első kutatási fejezetben a magyar startupperek és az ökoszisztéma fő tulajdonságait mutatom be kérdőív alapú adatgyűjtés és statisztikai elemzés alapján. Az eredményeket összehasonlítottam a V4-országokban végzett hasonló startup ökoszisztémát vizsgáló kutatásokkal. A kutatás főbb eredményei az alábbiak: 1. A magyar startupperek hasonló demográfiai jellemzőkkel bírnak, mint a többi V4 országbeli társaik, ugyanakkor valamivel magasabb végzettséggel rendelkeznek. Számos hasonlóság mutatkozik a magyar startup ökoszisztéma és a V4 országok startup ökoszisztémája között a következők mentén: a. a startupok fővárosi koncentrációja, b. a sikertelen startup vállalkozásban már közreműködő alapítók százalékos aránya, c. a startupok külföldi piacokra való belépési szándéka, d. a startup finanszírozási forrásai és a startupok mérete az alkalmazottak számát tekintve. 2. A magyar startup ökoszisztéma tagjai értékelték a hazai ökoszisztéma tulajdonságait azok fontossága és erőssége szempontjából. Szerintük a legfontosabb jellemzők erőssége többnyire közepes (elfogadható): a. közepesre értékelt a finanszírozáshoz való hozzáférés, megfelelően képzett munkaerőhöz való hozzáférés és az ökoszisztéma tagjai közötti együttműködési hajlandóság b. gyengének tartják a sikertelen startup után való újrakezdés lehetőségét. Eközben a legkevésbé fontos jellemzők tekintetében az ökoszisztéma értékelése a legerősebb: co-working irodaterek jelenléte, startup versenyek és társasági események, mint a „meetup” találkozók vagy networking események. A startupperek a finanszírozáshoz való hozzáférést a magyar piacon szignifikánsan gyengébbnek ítélték, mint az inkubátorok és akcelerátorok. A közösségi irodák képviselői szignifikánsan magasabbra értékelték a közösségi irodák fontosságát, mint az startupperek. A második kutatási fejezet szisztematikus kvalitatív szakirodalmi összefoglaló módszertannal elemezte az állami kockázati tőke kutatási területét. A fejezet főbb eredményei az alábbiak: 3. A kutatási területen két fő kutatási irány figyelhető meg: az állami beavatkozás okának vizsgálata és az állami beavatkozás hatásainak feltárása. 2008 után ez utóbbi kutatási irányzat vált dominánssá a szakirodalomban, mivel a figyelem arra terelődött, hogy a különböző kormányok miként reagálnak a pénzügyi válságra. A tisztán állami kockázati tőke (közvetlen beavatkozás) hatása igen vitatott téma a szakirodalomban, míg a megállapítások földrajzi területenként eltérőek. Noha az EU-ban nem bizonyult hatékonynak, az Egyesült Államok, Thaiföld, Izrael és Dél-Korea földrajzi területeire vonatkozó kutatások ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az állami-privát szektor között létrejött kockázati tőkés partnerségeket általában hatékonynak tekintik, kivéve a közép-kelet-európai régiót, ahol e programok kivitelezése sok kritikát kapott. Az inkubációs fázisú cégek állami támogatását inkubátorok és üzleti angyalok közreműködésével jellemzően dicsérték a szerzők, az állami intervenciót leginkább ezen ágazatokban találták indokoltnak. 4. Az állami kockázati tőkeprogramok kutatói a következő ajánlásokat fogalmazták meg. (1) Az állami kockázati tőkeprogramoknak nem szabad versenyezniük egymással, (2) elszámoltathatóaknak kell lenniük, (3) támogatniuk kell a céltársaságokat az egész életciklusuk alatt, (4) közvetett ösztönzőket kell alkalmazni a privát kockázati tőkések motiválására, (5) a kormánynak a vállalkozók oktatására kell összpontosítania a piac keresleti oldalának javítása érdekében, és (6) hagyniuk kell, hogy regionális intézmények intézzék a regionális fejlesztésre szánt források elosztását. A harmadik kutatási fejezetben a hazai direkt és indirekt állami beavatkozásokat vizsgálom egyrészt a hazai szakirodalomra támaszkodva, másrészt pedig nyilvános adatokat elemezve. Összehasonlítom, hogy követte-e a Jeremie program hazai kivitelezése az előző fejezetben felsorolt ajánlásokat. 5. A magyar kormány a Jeremie program révén közvetett beavatkozást alkalmazott a hazai kockázati tőkepiacon. A program növelte a rendelkezésre álló kockázati tőkekínálatot, és segített a piac élénkítésében a 2008-as válság után, de kivitelezését a kutatók élesen kritizálták. A program nem érte el sem a regionális fejlesztéssel, sem a korai stádiumban lévő, a finanszírozásra leginkább rászoruló vállalatok támogatásával kapcsolatos célját. Kritizálták az alapkezelő társaságok kiválasztási folyamatát, valamint a kockázati tőkebefektetők által a céltársaságokban megszerzett többségi részesedést is. Kimutatták, hogy a program során végrehajtott befektetések kevésbé voltak hatékonyak a céltársaságok növekedésének elősegítésében, mint a közvetlen állami kockázati tőkebefektetések. Ezen kívül a program nem követte a legjobb nemzetközi gyakorlatokat. 6. A magyar állam közvetlen beavatkozást alkalmazott különböző alapkezelő társaságai és alapjai révén. A beavatkozás eredeti célja a tőkefinanszírozási rés betöltése volt az életciklus legkorábbi szakaszában, ahol a privát kockázati tőkebefektetők vonakodtak befektetni. Ezt később kiegészítették olyan nemzetstratégiai célokkal, mint a regionális fejlesztés és az egyéb pozitív externáliákat generáló vállalatok támogatása. A közelmúltban az állam közvetlen kockázati tőkés intervenciója elkezdte elősegíteni a COVID-19 járvány hazai vállalatokra gyakorolt negatív hatásainak enyhítését. A negyedik kutatási fejezetben valós idejű verbális protokoll elemzés módszertan alkalmazásával vizsgáltam az állami kockázati tőkések befektetési preferenciáit. A főbb eredmények az alábbiak: 7. A potenciális befektetési céltársaságok üzleti terveinek elemzésekor az állami kockázati tőkebefektetők leginkább a céltársaság pénzügyi számait értékelik a társaság életszakaszától függetlenül. Az inkubációs fázisú üzleti tervek elemzésekor az angyalbefektetők preferenciáihoz hasonlóan a pénzügyi jellemzőket a menedzsment csapat képességeivel egészítik ki, mint a legmagasabbra értékelt kiválasztási jellemző. A magvető és növekedési stádiumban lévő vállalatok esetében a pénzügyi, majd a piachoz kapcsolódó tulajdonságokat értékelik a legjobban, míg a privát kockázati tőkések esetében ez fordítva van. Ez nagy valószínűséggel annak a magas szintű állami felügyeletnek a következménye, amely a társaság működését kontrollálja, mely miatt bizonyos pénzügyi követelményeket szem előtt kell tartaniuk a befektetések kiválasztásakor. Az is bizonyításra került, hogy az állami kockázati tőkebefektetők nagy hangsúlyt fektetnek a céltársaság termékének vagy szolgáltatásának innovációs értékére, mely hangsúly az inkubációs szakaszban bizonyult a legnagyobbnak. 8. Az állami kockázati tőkebefektetők igen kritikusan fogadják a beérkezett üzleti terveket. A startupok üzleti terveit élesen kritizálták az innovációs érték, a vezetőség motivációjának és elkötelezettségének hiánya, illetve a gyenge piacelemzés és a megalapozatlan pénzügyi előrejelzések miatt.

  • Other research product . 2021
    Restricted Hungarian
    Authors: 
    Szekanecz, Zoltán; Bálint, Péter; Balog, Attila; Constantin, Tamás; Czirják, László; Géher, Pál; Kovács, László; Kumánovicss, Gábor; Nagy, György; Rákóczi, Éva; +2 more
    Country: Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Szekanecz, Zoltán; Bogos, Krisztina; Constantin, Tamás; Fülesdi, Béla; Müller, Veronika; Rákóczi, Éva; Várkonyi, István; Vályi-Nagy, István;
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Szekanecz, Zoltán; Bálint, Péter Vince; Balog, Attila; Constantin, Tamás; Czirják, László; Géher, Pál; Kovács, László; Kumánovics, Gábor; Nagy, György; Rákóczi, Éva; +2 more
    Country: Hungary
  • Other research product . 2021
    Closed Access Hungarian
    Authors: 
    Juhász, István;
    Country: Hungary

    LB

  • Restricted Hungarian
    Authors: 
    Horvát Barbara; Martos Tamás;
    Publisher: Doctoral Student Association of the University of Pécs
    Country: Hungary
  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Zombori, Tamás; Kuthi, Levente; Hortobágyi, Tibor; Csörgő, Erika; Árgyelán, János; Kocsis, Lajos; Sejben, István; Kaizer, László; Radics, Bence; Sejben, Anita; +6 more
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Csatlós, Erzsébet;
    Country: Hungary
  • Other research product . 2021
    Open Access Hungarian
    Authors: 
    Szekanecz, Zoltán; Vályi-Nagy, István;
    Country: Hungary

    LB

  • Open Access Hungarian
    Authors: 
    Oroszi Beatrix; Horváth Judit Krisztina; Túri Gergő; Krisztalovics Katalin; Röst Gergely;
    Country: Hungary

    A Járványmatematikai és Epidemiológiai Projekt egy egyedülálló kezdeményezés Magyarországon, mely jelentős tudást és tapasztalatot halmozott fel a COVID–19 világjárvány során. Jelen tanulmány a pandémia 2. hullámának példáján keresztül áttekinti, hogy miként működött a járványügyi észlelés és monitorozás rendszere, hogyan, milyen eredményekkel végezték a projekt munkatársai a helyzet- és kockázatértékelést, az előrejelzések készítését, végül javaslatokat fogalmaz meg a surveillance- és előrejelző rendszer fejlesztésére a járványügyi biztonság növelése érdekében.A 2. járványhullám 2020. június 22. és 2021. január 24. között zajlott Magyarországon, melynek során a megerősített COVID–19 esetek száma 356 197 fő volt, ami az első hullámban regisztrált esetszám 87-szerese. Összesen 12 226 megerősített COVID–19 halálesetet regisztráltak, az első hullámban jelentett szám 21-szeresét. Az országos R érték először 2020 augusztusában emelkedett 1,0 fölé. Mintegy 3 héttel azután, hogy az R érték augusztus utolsó hetében tartósan 1,0 fölé emelkedett, a halálos kimenetelű COVID–19 esetszámok növekedése is elindult, mivel a fiatalokról a járvány az idősebb korosztályokra is átterjedt. Mindezt a matematikai modellezési eredmények hetekkel korábban jelezték. November elején az előrejelzés 12 000 fő feletti kórházi ápoltat vetített előre a karácsonyi időszakra, melynek el-kerülésére kormányzati intézkedéscsomag készült. A 2020. november 11-i szigorítás a járványt az eredeti pályáról eltérítette, így a kórházban kezeltek száma a 2. hullámban az előrejelzésnek megfelelően 8018 főnél elérte a csúcsot, majd csökkenni kezdett. Január elején a modellezés azt mutatta, hogy a lecsengő szakaszban, az akkori intézkedések mellett is képes az időközben hazánkban is megjelent új variáns, a gyorsabban terjedő SARS-CoV-2 B.1.1.7, járvány-ügyi fordulatot hozni, ami szintén megvalósult. Összességében az epidemiológiai helyzetértékelés és matematikai modellezés képes volt a második hullám minden fő aspektusát időben és jól megragadni, a veszélyes folyamatokat előre jelezni és ezzel lehetőséget adni a gyors reagálásra. A 2. hullám tapasztalatai megmutatták, hogy a járványmatematikai és epidemiológiai képességek milyen hozzá-adott értékkel bírnak a döntéstámogatásban. Az észlelési és előrejelzési rendszereink megerősítése és a matematikai modellezéssel egységes keretrendszerben történő továbbfejlesztése további lehetőségeket nyithat meg az észlelés, megelőzés, egészségügyi és gazdasági károk elhárítása érdekében szükséges döntési folyamatok bizonyítékalapú támogatásában, és az ország járványügyi biztonságának növelésében.

Send a message
How can we help?
We usually respond in a few hours.